Az Európai Bizottság a mai napon intézkedéseket mutatott be a biohulladék-gazdálkodás javítására és a benne rejlő jelentős környezeti és gazdasági potenciál kiaknázására. A biológiailag lebomló kerti, konyhai és élelmiszer-hulladék évente összesen 88 tonna kommunális hulladékot jelent, amely potenciálisan jelentős környezeti hatással bír. Másfelől azonban ígéretes lehetőség ezen hulladékok megújuló energiaforrásként történő felhasználása és újrafelhasználása. A Bizottság ma kibocsátott közleményében támogatja az említett potenciál kiaknázására tett erőfeszítéseket. Ehhez a véleménye szerint a már hatályban lévő szabályozás hatékony végrehajtására van szükség, melynek keretében a tagállamok saját hatáskörükben választhatják ki az egyéni jellemzőiknek leginkább megfelelő megoldásokat. A kezdeményezések uniós szintű támogatására szintén szükség lesz.
Janez Potočnik európai környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „A biohulladék-gazdálkodást már most is kiterjedt uniós joganyag szabályozza. A jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének javításával azonban a jelenleginél is több hasznot húzhatunk a biohulladékokból. Ez nemcsak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben jelent majd segítséget: a jó minőségű komposzt és biogáz előállításával hozzájárulhatunk a talaj jó állapotának megtartásához és mérsékelhetjük a biológiai sokféleség leépülésének ütemét is.”
A biohulladék kiaknázatlan lehetőség
A Bizottság értékelése szerint az Európai Unióban termelődő biohulladékkal való jobb gazdálkodásnak jelentős környezeti és gazdasági hozadéka lenne.
Közleményének célja, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg ezen lehetőségek teljes mértékben való kihasználására a jövőben. A legígéretesebb módszerek között szerepel a biohulladék képződésének megelőzése és a hulladék biológiai feldolgozása komposztálással és biogáz előállításával.
A biohulladék legfontosabb környezeti hatása az abból képződő metán, amely a szén-dioxidnál 25-ször nagyobb mértékben fokozza az üvegházhatást, ezért veszélyes a környezetre. A biológiai hulladékkezelés lehető legnagyobb mértékű kihasználásának leglátványosabb és legjelentősebb folyománya az üvegházhatású gázkibocsátás csökkenése volna, amely 2020-ban a becslések szerint CO2-egyenértéken elérhetné a 10 millió tonnát.
A megújuló energiaforrások közlekedésben történő használatára vonatkozóan 2020-ra kitűzött uniós célmennyiség nagyjából egyharmada fedezhető biohulladékból fejlesztett biogázból, ezenkívül a megújuló energiaforrásokra vonatkozó összesített uniós célkitűzés mintegy 2%-a lenne teljesíthető, ha az összes biohulladékot energiává alakítanánk.
Az anaerob lebontás során keletkező jó minőségű komposzt és fermentált anyagok révén javulna a forráshatékonyság, mivel ezekkel részben pótolható lenne a nem megújuló ásványiműtrágya-készlet, és megőrizhető lenne az Unióban a talajminőség.
A már kidolgozott szakpolitikák teljes körű végrehajtásából és a biohulladék-gazdálkodás fejlesztéséből származó várható haszon – az újrahasznosításra és a megelőzésre irányuló politikák célkitűzéseitől függően – a becslések szerint 1,5–7 milliárd EUR.
Kiemelt intézkedések
A Bizottság elemzése szerint az uniós szabályozásban nem lelhető fel olyan hiányosság, amely hátráltatná a tagállamokat a megfelelő intézkedések meghozatalában. Több tagállam kedvező tapasztalatai alapján elmondható, hogy a hulladékgazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályok kiváló alapot képeznek a haladó biohulladék-gazdálkodás megvalósításához. Ehhez azonban valamennyi tagállamban teljes mértékben ki kell használni a rendelkezésre álló eszközöket és adott esetben szigorúan be kell tartatni azok rendelkezéseit.
A kiemelt intézkedések között szerepel a biohulladékok hulladéklerakókban történő elhelyezésének elkerülésére megállapított célok szigorú betartatása, a hulladékhierarchia és a hulladék-keretirányelv egyéb rendelkezéseinek megfelelő alkalmazása, valamint szelektív gyűjtőrendszerek mihamarabbi kialakítása.
Az előrehaladás felgyorsítása és az EU-szerte egyenlő feltételek biztosítása szempontjából elengedhetetlen lesz a témába vágó kezdeményezések uniós támogatása. Ilyen támogatás lehet a hulladékképződés megelőzésére vonatkozó iránymutatások és mutatók biztosítása, adott esetben kötelező célértékek rögzítése, a komposztra vonatkozó előírások, valamint az életciklus-szemlélet és az életciklus-értékelés alkalmazására vonatkozó iránymutatások kidolgozása a hulladékágazat számára.
Biohulladék-gazdálkodás a tagállamokban
Jelenleg a biohulladék-gazdálkodás nemzeti szakpolitikái széles skálán mozognak: míg egyes tagállamok alig tesznek valamit, addig mások nagyratörő célokat követnek.
A biohulladék kezeléséhez rendelkezésre álló különböző módszerek környezeti és gazdasági haszna olyan helyi jellegzetességek függvénye, mint a népsűrűség, az éghajlat és az infrastruktúra.
Az olyan biohulladékok esetében, amelyek képződése elkerülhetetlen, környezeti és gazdasági szempontból a komposztálás és az anaerob erjesztés a legvonzóbb lehetőségek. Ezen eljárásoknak azonban fontos feltétele a jó minőségű alapanyag, amely többnyire a biohulladék szelektív gyűjtésével biztosítható a leghatékonyabban.
Ma már léteznek a hulladékáramok leválasztásán alapuló rendkívül hatékony rendszerek is, például Ausztriában, Németországban, Luxemburgban, Svédországban, Belgiumban, Hollandiában, a spanyolországi Cataluñában és Olaszország egyes részein.
