Évmilliókkal ezelőtt elsüllyedt szigetet fedeztek fel német kutatók a Karib-tengerben – közölte a Greifswaldi Egyetem hétfőn. Greifswaldi, kieli és hannoveri geológusok a közép-karibi vizeken tett expedíciójuk során 800-1000 méteres mélységben váratlanul bukkantak megkövesedett korallokból, csigákból és vörösalgacsomókból álló tengeri hegyek csúcsaira. Ezek az élőlények eredetileg csak a tengerek fénnyel elárasztott felső rétegeiben honosak. A geológusok nagy mélységben olyan bazaltköveket is találtak, amelyek csupán erős sodrású folyóvizekben vagy hullámverésekben alakulhatnak ki. A leletek egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a tenger alatti hegyek egykor szigetek voltak. A tudósok márciusban és áprilisban Meteor nevű kutatóhajójukkal jártak Kolumbia és Venezuela partjai mentén. Az expedíció során a kutatók a hajóról több kilométer hosszúságú acélköteleken acélkosarat eresztettek a tengerbe, majd végighúzták a tengerfenéken. Így tudtak olyan több millió éves bazalttömböket a felszínre hozni, amelyek egyértelmű eróziós nyomokat viseltek a felszínükön. „Ilyen nyomok csak folyótorkolatokban és hullámveréses területeken, a levegőn jöhetnek létre” – jelentette ki Meschede.
Keletkezése után több tíz millió évvel a bazaltfennsík erőteljes geotektonikus erők hatására széttöredezett és felbillent – magyarázta a kutató. A magasabban elhelyezkedő csúcsokon, területeken aztán negyven-ötven millió évvel ezelőtt korallszirtek alakultak ki, amelyek a fennsíkdarabok folyamatos süllyedésének mértékével párhuzamosan növekedtek. Később a korallok elhaltak és idővel eltűntek a mélyben.
A tudósok összesen csaknem egy tonna kőzetet hoztak a felszínre. Elemzésekkel próbálják megállapítani a bazaltok pontos korát. Azt akarják kideríteni, hol található a Karib-tenger keletkezésének tulajdonképpeni helye.
(MTI)
