Német kutatóknak először sikerült filmfelvételt készíteniük arról, ahogyan a bonobók – az ember legközelebbi rokonai – a fejüket rázzák rosszallásuk jeleként. Az állatkerti állatok minden megfigyelt alkalommal ezzel adták fajtársuk tudtára, hogy nem tetszik nekik, amit csinál. Ez az első alkalom, hogy a fejrázás ilyen, emberihez hasonló jelentését sikerült megfigyelni és rögzíteni bonobóknál – közölte Christel Schneider, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet biológusa. Beszámolt arról, hogyan fejezte ki nemtetszését egy bonobó anya kölykének, amikor az egy póréhagymadarabbal akart játszani. Miután többször is kísérletet tett arra, hogy megakadályozza ebben, végül a kölyök felé fordult, és megrázta a fejét. Az afrikai nagy emberszabásúakról – mint a bonobókról vagy a csimpánzokról – korábban is tudott volt, hogy kommunikációjuk során felhasználják a fej gesztusait, például a bólintást, a főhajtást vagy a fejrázást. A bonobóknál már megfigyelték, hogy fejrázással próbálnak kapcsolatot teremteni csapattársaikkal, például játék kezdeményezésekor. A mostani azonban az első tanulmány, amely a fejrázás negatív jelentéséről szól.
A kutatók csimpánzokat, bonobókat, gorillákat és orangutánokat vizsgáltak hat európai állatkertben. A fejrázást összesen négy bonobónál sikerült megfigyelni, összesen 13 különböző alkalommal.
A tudósok szerint a bonobók a csimpánzokhoz képest többféle fejgesztust használnak, és azok több jelentést is hordoznak. Ennek oka valószínűleg a bonobó társadalom toleráns, együttműködő és egalitárius voltára vezethető vissza: a fejrázással valószínűleg súrlódásmentesebben tudják megoldani a konfliktushelyzeteket. Mindazonáltal leszögezik, nem lehet teljességgel biztosra venni, hogy a majmok tényleg nemet mondanak fejük rázásával.
(MTI)
