Az Európai Bizottság ma olyan cselekvési tervet fogadott el, amely az Unió területére beutazó kísérő nélküli kiskorúak fokozott védelmére irányul, felöleli továbbá a gyámságra és a jogi képviseletre vonatkozó közös szabályokat. A terv célja közös európai megközelítés kialakítása, amely biztosítja, hogy az illetékes hatóságok a lehető leghamarabb – lehetőleg hat hónapon belül – minden kísérő nélküli kiskorú jövőjéről döntést hozzanak. A tagállamoknak mindenekelőtt fel kell kutatniuk a kísérő nélküli kiskorúak családját, és gondosan figyelemmel kell kísérniük a származási társadalomba való visszailleszkedésüket. Amennyiben ez szolgálja leginkább a gyermek érdekét, a tagállamoknak alternatív megoldásokat kell találniuk (pl.: nemzetközi védelmi jogállás megadása vagy az EU területére való áttelepítés).
Nem könnyű világos képet kialakítani a migrációs folyamatok során Európába érkező kísérő nélküli kiskorúak számáról, érzékeltetheti azonban a probléma nagyságrendjét a felnőtt kíséret nélküli 18 év alatti kiskorúak által tavaly benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma. Az Eurostattól származó adatok azt mutatják, hogy 2009-ben 10 960 kísérő nélküli kiskorú nyújtott be menedékkérelmet 22 tagállamban (kivéve a Cseh Köztársaságot, Dániát, Franciaországot, Lengyelországot és Romániát), ami 13 %-os emelkedést jelent 2008-hoz képest, amikor 9 695 menedékkérelemre került sor.
Szerteágazó okok húzódnak meg a kísérő nélküli kiskorúak érkezése mögött. A háborúk és konfliktusok, a szegénység vagy a természeti katasztrófák, a hátrányos megkülönböztetés vagy az üldöztetés elől menekülnek. A családjuk küldi őket a jobb élet reményében, vagy azért hogy segíthessék az otthon maradt családjukat, illetve hogy megkíséreljenek csatlakozni a már az EU területén tartózkodó családtagjaikhoz. Egyesek pedig az emberkereskedelem áldozatai. A cselekvési terv az alábbi három fő cselekvési területre épülő uniós megközelítésre tesz javaslatot: a veszélyes migráció és az emberkereskedelem megelőzése, befogadás és eljárási biztosítékok az EU-ban, valamint a tartós megoldások azonosítása.
„Európának haladéktalanul fel kell lépnie a migráció legsebezhetőbb és legkiszolgáltatottabb áldozatai, a kísérő nélküli kiskorúak oltalmazása érdekében” – jelentette ki Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos. „Ennek a cselekvési tervnek az a célja, hogy közös és koordinált megközelítést hozzon létre annak érdekében, hogy kezelni tudjuk ezt az elkövetkező évek során várhatóan fokozódó kihívást. Rendkívül fontos, hogy minden tagállam kötelezze el magát amellett, hogy magas szintű befogadási, védelmi és integrációs normákat biztosít a kísérő nélküli kiskorúak számára. Az intézkedéseket mindig a gyermek mindenek felett álló érdekének elve alapján kell meghozni. Arra kell összpontosítanunk, hogy felkutassuk az Unió területére egyedül beutazó kiskorúak családját, továbbá olyan visszatérési feltételeket kell biztosítanunk a számukra, amelyek lehetővé teszik, hogy visszakerüljenek a rokonaikhoz.”
A cselekvési terv az alábbi tíz elvre épül:
1. Minden gyermeket elsősorban gyermekként kell kezelni. A kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos valamennyi fellépés esetén a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesülését kell az elsődleges szempontnak tekinteni.
2. Minden gyermekkel az Európai Unióban és annak tagállamaiban követett jogilag kötelező szabályoknak és alapelveknek megfelelően kell bánni, különös tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, az ENSZ gyermekjogi egyezményére és az emberi jogok európai egyezményére.
3. Meg kell tenni minden lehetséges erőfeszítést annak érdekében, hogy olyan környezetet teremtsünk, amelyben a gyermekek saját származási országukban személyes fejlődésüket és tisztességes életszínvonalukat tekintve jó kilátásokkal nőhetnek fel.
4. A gyermekeket védelmezni kell az emberkereskedők, bűnszervezetek, valamint az erőszak és kizsákmányolás egyéb formái ellen.
5. Minden erőfeszítést meg kell tenni a gyermek családjának megtalálása és újraegyesítésük érdekében, amennyiben ez szolgálja leginkább a gyermek érdekeit.
6. Külön gyermekekre szabott fogadási intézkedéseket és eljárási garanciákat kell alkalmazni attól a pillanattól kezdve, hogy megtaláltak egy gyermeket a külső határokon vagy az adott tagállamban mindaddig, amíg tartós megoldást sikerül találni. Elengedhetetlenül fontos a gyermek gyámügyi és jogi képviselete.
7. Minden gyermek jövőjéről a lehető legrövidebb időn, lehetőség szerint hat hónapon belül döntést kell hozni.
8. A kísérő nélküli kiskorúakat mindig megfelelő szálláshelyen kell elhelyezni és olyan módon kell bánni velük, ami teljes mértékben megfelel mindenek felett álló érdekeiknek. Amikor kivételes esetekben indokolt a fogvatartás, az csak végső eszközként alkalmazható a lehető legrövidebb ideig, és elsődlegesen a gyermek legjobb érdekét kell figyelembe venni.
9. Tartós megoldásokat kell találni a gyermek mindenek felett álló érdekeinek egyedi elbírálása alapján. E megoldásoknak az alábbiakra kell kiterjedniük: a származási országba való visszatérés, ahol garantálni kell a gyermek visszailleszkedését, nemzetközi védelmi jogállás, illetve olyan más jogi státusz megadása, amely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy a tartózkodási helye szerinti tagállamban illeszkedjen be, vagy pedig az Európai Unión belülre történő áttelepítés.
10. Minden érintett félnek – az EU intézményeinek, a tagállamoknak, a származási és tranzitországoknak, a nemzetközi szervezeteknek és a civil társadalmi szervezetnek – egyesíteni kell erejüket és meg kell erősíteniük erőfeszítéseiket a kísérő nélküli kiskorúak kérdésének kezelése és annak biztosítása érdekében, hogy védelmezzék a gyermek mindenek felett álló érdekeit.
