Az Európai Bizottság a pénzügyi piacok biztonságosabbá és versenyképesebbé tétele érdekében ma arra kérte Magyarországot, hogy teljesítse a MiFID irányelv végrehajtására vonatkozó kötelezettségét. Az irányelvnek az a célja, hogy a befektetési vállalkozások és a kereskedési helyek szabályozása által biztosítsa a verseny és a befektetők védelmének magas szintjét. Amennyiben az irányelvet nem megfelelően hajtják végre, a befektetők nem fognak ugyanolyan szintű védelemben részesülni Magyarországon, mint az EU más területein. Ezzel együtt a határokon átnyúló szolgáltatást kínáló magyar befektetési vállalkozások is hátrányos helyzetben vannak, mivel a magyar jogszabályok nem követelik meg tőlük, hogy megfeleljenek az európai szabványoknak. A Bizottság indokolással ellátott vélemény formájában intéz felszólítást Magyarországhoz. Amennyiben a nemzeti hatóságok két hónapon belül nem adnak kielégítő választ, a Bizottság az ügyet a Bíróság elé utalhatja.
Mi a célja a fent említett uniós szabályoknak?
A pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004/39/EK irányelv (MiFID irányelv) és azt végrehajtó 2006/73/EK irányelv célja az, hogy jelentősen csökkentse azoknak az akadályoknak a számát, amelyek a részvények határokon átnyúló kereskedelmét és a befektetési szolgáltatások határokon átívelő nyújtását akadályozza. Mindez azt eredményezné, hogy a befektetési vállalkozások, a szabályozott piacok és egyéb kereskedési platformok között nagyobb verseny alakulna ki. Arra késztetné a piacokat, hogy hatékonyabbá váljanak, csökkentsék a kibocsátók és a befektetők költségeit a tőkepiacra lépéskor továbbá, hogy a részvények és a kötvények jóval nagyobb választékát kínálják fel a befektetők számára – lehetővé téve így számukra nyereségük maximalizálását. Mindez nagyobb teret engedne Magyarországon a befektetéseknek, ami gazdasági növekedést eredményezne és munkahelyek teremtéséhez vezetne.
A MiFID irányelvben rögzített szabályoknak célja továbbá, hogy magas szintű védelmet biztosítsanak a magyarországi befektetők számára. Szigorúan korlátozza például azokat az ösztönzőket, amelyeket a bankok vagy pénzügyi tanácsadók kaphatnak az ügyfeleiknek nyújtott szolgáltatások keretében. Az ügyfelek megbízásainak végrehajtásakor a vállalkozásoknak az észszerűség keretén belül meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményt érjék el. A lakossági ügyfelek esetében a hangsúly annak biztosításán van, hogy az ügyfél a lehető legjobb árat kapja az adott pénzügyi eszközért, illetve a legkedvezőbb tarifát a megbízás végrehajtásával kapcsolatos költségek terén.
Miben nyilvánul meg, hogy Magyarország nem tartja be ezeket a szabályokat és milyen hatással van ez az európai polgárokra és vállalkozásokra?
Magyarország pontatlanul ültette át a MiFID irányelv és az azt végrehajtó 2006/73/EK irányelv számos rendelkezését, beleértve a definíciókkal, a piac átláthatóságával, a befektetési vállalkozások engedélyezési rendszerével (európai útlevél) és a befektetők védelmével kapcsolatos rendelkezéseket. Ennek eredményeképpen a magyar vállalkozások nem nyújthatnak szolgáltatásokat más tagállamokban, következésképpen a magyar pénzügyi szektorban kevesebb esély van a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre. Azonkívül a befektetők részére nem biztosított a versenyképesség és a pénzügyi piacok védelmének ugyanolyan magas szintje, mint az EU más területein.
Melyek a következő lépések?
A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy a Bizottság által feltárt problémákat megválaszoló jogszabálytervezetek benyújtásával, és azok elfogadásának pontos időpontját megadva, válaszoljanak az indokolással ellátott véleményre. Amennyiben a magyar hatóságok elmulasztják értesíteni a Bizottságot, vagy amennyiben a Bizottság nem elégedett a válaszukkal, a Bizottság az ügyet a Bíróság elé utalhatja.
Amit a jogsértési eljárásokról tudni kell
Az Európai Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 258. cikke alapján jogában áll jogi lépéseket tenni (azaz jogsértési eljárásokat indítani) olyan tagállamokkal szemben, amelyek nem tartják be az uniós jogszabályok által rájuk rótt kötelezettségeket. A jogsértési eljárás három lépésből áll. Az első lépésben, amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy esetlegesen az uniós jogszabályok megsértésére került sor, a tagállam felszólító levelet kap, amelyben ezzel kapcsolatos információk benyújtására kérik fel. A tagállamnak két hónapon belül válaszolnia kell. Amennyiben beigazolódik a Bizottság gyanúja, miszerint az uniós jogszabályok megsértésére került sor, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld, amelyben felszólítja a tagállamot hogy két hónapon belül tegyen eleget az uniós jogszabályoknak. Ha a Bizottság nem kap kielégítő választ, az ügyet a luxemburgi Európai Bíróság elé viheti. Amennyiben a Bíróság a tagállamot elmarasztaló ítéletet hoz és a tagállam nem tesz eleget a bírósági ítéletnek, a Bizottság kérheti, hogy a Bíróság pénzbüntetéssel sújtsa az érintett országot.
