Az Európai Bizottság közzétette az uniós finanszírozású kutatási projektekben való részvétellel kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére irányuló tervét. A terv átfogó célja, hogy az uniós kutatási projektekben való részvétel átláthatóvá, valamint vonzóvá váljon az európai és azon kívüli legkiemelkedőbb kutatók és innovatív vállalkozások számára. Az uniós kutatásban rejlő lehetőségek legteljesebb kibontakoztatása alapvető fontosságú az Európai Unió Európa 2020 stratégiája szempontjából, mivel a gazdasági fellendülést stabil lábakra kell helyezni, a válságban megszűnt munkahelyek pótlására pedig meg kell teremteni a növekedés és a munkahelyteremtés alapjául szolgáló új lehetőségeket. Az eljárások egyszerűsítésére irányuló javaslatai mellett a Bizottság a jelenlegi, hetedik kutatási keretprogramot érintő szempontok összességének megvizsgálásával bízott meg egy független szakértőkből álló csoportot.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos kijelentette: „Javaslatainkkal a lehető legszükségesebb szintre kívánjuk csökkenteni az európai kutatási programok megvalósulását nehezítő adminisztratív akadályokat. El kell érnünk, hogy e programokban a legjobb kutatók és a leginnovatívabb vállalkozások vegyenek részt, és lehetővé kell tennünk a számukra, hogy eredményesen tudjanak dolgozni és ne a bürokráciával kelljen vesződniük. Ez hozzá fog járulni Európa gazdaságának élénküléséhez, valamint az életminőség javulásához. Elsősorban még több kis- és középvállalkozást kell arra ösztönöznünk, hogy részt vegyenek ezekben a kezdeményezésekben. Meggyőződésem, hogy ezt meg tudjuk tenni anélkül, hogy engedményeket tennénk a pénzügyi ellenőrzés terén. Ennek megvalósításához kérjük a többi uniós intézmény támogatását.”
Janusz Lewandowski, költségvetési biztos hozzátette: „A költségvetési rendelet felülvizsgálata, amelyet a Bizottság a jövő hónapban ismertet, konkrét jogszabályi javaslatok formájában alapozza meg a kutatás támogatásának egyszerűsítését, ami sok más szakpolitikai területen is segítséget fog jelenteni. Egyszerűsítenünk kell a szabályokat, hogy az uniós források potenciális kedvezményezettjeit – így a kis- és középvállalkozásokat vagy a nem kormányzati szervezeteket – ösztönözni tudjuk arra, hogy pályázzanak e források felhasználására. Az egyszerűsítés révén az EU költségvetése hatékonyabban fogja szolgálni a polgárok és vállalkozások érdekeit.”
A Bizottság stratégiájának első része javításokat tesz lehetővé a jelenlegi jogi és szabályozási kereten belül, amelyek közül egyesek már folyamatban is vannak. Néhány példa ezek közül: fejlettebb informatikai rendszerek, a szabályok összehangoltabb alkalmazása, különösen a könyvvizsgálat területén, valamint a kutatási szervezetek finanszírozási kérelmének alapjául szolgáló pályázati felhívások felépítésével és tartalmával kapcsolatos javítások.
A stratégia második része a még gyökeresebb egyszerűsítés érdekében – mindazonáltal továbbra is fenntartva a hatékony ellenőrzést –, magában foglalja a jelenlegi pénzügyi szabályok módosítását, így például az átlagos költség szerinti elszámolási módszer alkalmazásának kiterjesztését, amellyel elkerülhető, hogy a projektek kapcsán minden egyes kisebb kiadást fáradságosan, egyenként kelljen elszámolni. A Bizottság azt is lehetővé kívánja tenni, hogy a projektek az uniós támogatásnál a nemzeti kutatásfinanszírozás esetében előírttal megegyező számviteli módszereket alkalmazzanak. A javaslatok elfogadásához az Európai Parlament és a Tanács határozata szükséges.
A tervezett változtatások harmadik típusa várhatóan a jövőbeni kutatási keretprogramokkal összefüggésben fog megvalósulni. A bemutatott lehetőségek között szerepel a „teljesítményalapú kifizetés” fokozatos bevezetése: a kedvezményezettek meghatározott tudományos feladatok elvégzésére átalányösszegű kifizetésben részesülnének, és az egyes költségtételek elszámolása helyett azt kellene igazolniuk, hogy az adott feladatot hatékonyan és eredményesen elvégezték.
A Bizottság mindeközben elindította a jelenlegi, hetedik keretprogram időközi értékelését, amelynek elvégzésével független szakértői csoportot bízott meg, Rolf Annerberg elnökletével. A szakértői csoport jelentése előreláthatólag őszre készül el.
Rolf Annerberg a Svéd Környezetvédelmi, Agrártudományi és Területrendezési Kutatótanács (FORMAS) főigazgatója. A szakértői csoport megbízatása számos, a keretprogramba tartozó tevékenységek megtervezésével, végrehajtásával és hatásaival kapcsolatos kérdésre kiterjed.
Háttér
A hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram szemmel láthatóan felkeltette a kutatótársadalom élénk érdeklődését: a 2007 óta beérkező pályázatok száma meghaladta a harmincháromezret, valamint csaknem hétezer projekt részesült támogatásban. Közel valamennyi európai egyetem részt vett a keretprogramban.
Az eljárás egyszerűsítése érdekében már több konkrét lépésre került sor a keretprogram kidolgozása során és annak alkalmazása óta egyaránt.
A keretprogram révén például megvalósult egy új garanciaalapnak, valamint a regisztrációt szolgáló egységes rendszernek a létrehozása, így a több éve több projekttel pályázó szervezeteknek csak egyszer kell benyújtaniuk a szükséges információkat. A keretprogram tíz résztvevője közül nyolc mostanra mentesült a pénzügyi életképesség előzetes ellenőrzése alól, négyből háromnak pedig a rendszeres költségtérítési igény bejelentésekor nem kell pénzügyi kimutatásokra vonatkozó tanúsítványokat benyújtaniuk.
A Bizottság 2007-ben két új végrehajtó ügynökséget hozott létre: a Kutatási Végrehajtó Ügynökséget (REA) és Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségét (ERC-EA). Az Európai Kutatási Tanács a hetedik kutatási keretprogram alapvető pillére, amely támogatja a kezdő vagy tapasztalt kutatók irányításával megvalósuló projekteket. Ennek során nem feltétel, hogy egy adott projektben határokon átnyúló konzorciumok is részt vegyenek.
