Az Európai Bizottság olyan rendeletet fogadott el, amely csoportmentességet biztosít a gyártók és a forgalmazók között a termékek és szolgáltatások értékesítéséről létrejött megállapodásoknak. A rendelet és az azt kísérő iránymutatás figyelembe veszik az Internet elmúlt tíz év alatt végbement fejlődését: az online értékesítés és a határokon átnyúló kereskedelem fontos csatornájává vált, amit a Bizottság a továbbiakban is ösztönözni kíván, mivel az növeli a termékválasztékot és az árversenyt. Az alapelv továbbra is az, hogy a cégek szabadon dönthetnek termékeik forgalmazási módjáról, feltéve, hogy az általuk kötött megállapodások nem tartalmaznak árrögzítést vagy egyéb alapvető korlátozásokat, valamint sem a gyártó, sem a forgalmazó nem rendelkezik 30%-ot meghaladó piaci részesedéssel. A szerződéses forgalmazók szabadon értékesíthetnek az interneten, mennyiségi, a vásárlók földrajzi helyére, valamint az árakra vonatkozó korlátozások nélkül.
„A versenyszabályok világos és kiszámítható alkalmazása a szállítási és forgalmazási megállapodások vonatkozásában elengedhetetelen az uniós gazdaság versenyképességéhez és a fogyasztói jólét biztosításához. A forgalmazóknak meg kell adni a lehetőséget, hogy szabadon döntsenek arról, milyen módon kívánják kielégíteni a fogyasztói igényeket: hagyományos üzlethelyiségben, vagy az interneten keresztül. A ma elfogadott szabályok biztosítani fogják, hogy a fogyasztók a legelőnyösebb elérhető árakon vásárolhassanak termékeket és szolgáltatásokat, bárhol is legyenek az EU területén, a piaci erővel nem rendelkező cégeknek pedig alapvető döntési szabadságot biztosít arra vonatkozóan, hogy az általuk legjobbnak tartott módon szervezzék meg értékesítési hálózatukat”, mondta Joaquin Almunia, a Bizottság alelnöke és versenypolitikai biztosa.
A Bizottság ma olyan új rendeletet fogadott el, amely csoportmentességben részesíti a termelési és forgalmazási lánc különböző szintjein megkötött forgalmazási és szállítási megállapodásokat. Mivel több százezer ilyen vertikális megállapodás létezik, ezért mind a gazdaság, mind a fogyasztók számára fontos a szabályok felülvizsgálata. A vertikális korlátozásokra vonatkozó jelenlegi csoportmentességi rendelet és az azt kísérő iránymutatás tíz éves.
A gyártók továbbra is maguk dönthetik el, hogyan kívánják termékeiket forgalmazni. Azonban ha igénybe kívánják venni a csoportmentességet, piaci részesedésük nem haladhatja meg a 30%-ot, az általuk kötött forgalmazási és szállítási megállapodások pedig nem tartalmazhatnak alapvető versenykorlátozásokat, mint például a viszonteladói árak rögzítése, vagy korlátok újrateremtése az Európai Unió belső piacán.
Az új szabályok ugyanazt a 30%-os piaci részesedési küszöböt vezetik be a forgalmazók és a kiskereskedők számára, figyelembe véve a tényt, hogy bizonyos vevők szintén rendelkezhetnek a versenyre esetlegesen negatív hatással járó piaci részesedéssel. Ez a változás kedvező a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára – legyenek akár gyártók, akár forgalmazók –, amelyek egyébként könnyen kiszorulnának a forgalmazási piacról.
Ez azt nem jelenti, hogy a nagyobb piaci részesedéssel rendelkező társaságok között létrejövő megállapodások jogellenesek lennének. Ezeknek a társaságoknak mindössze azt kell megvizsgálniuk, hogy az általuk kötött megállapodások tartalmaznak-e versenykorlátozó kikötéseket, és hogy azok indokoltak-e.
Az új szabályok az online értékesítés kérdésével is kifejezetten foglalkoznak. A forgalmazási szerződés megkötését követően a forgalmazók szabadon értékesíthetnek weboldalaikon, csakúgy, mint hagyományos üzleteikben és értékesítési pontjaikon. A szelektív forgalmazás esetében ez azt jelenti, hogy a gyártók nem korlátozhatják az interneten értékesített áruk mennyiségét, vagy szabhatnak ki azokra magasabb árakat. Az iránymutatás emellett tisztázza az aktív és passzív értékesítés fogalmát a kizárólagos forgalmazás vonatkozásában. A jövőben nem lesz elfogadható a tranzakció megszakítása, vagy a fogyasztók átirányítása, miután azok külföldi címet tartalmazó bankkártya-adatokat adtak meg.
Az új hatályos szabályoknak köszönhetően a kereskedők világos alappal és ösztönzőkkel rendelkeznek majd ahhoz, hogy fejlesszék online tevékenységüket, és ezáltal elérjék az EU egész területén tartózkodó fogyasztókat, elérhetővé váljanak számukra, valamint teljes mértékben kihasználhassák a belső piac előnyeit.
Természetesen a gyártók minőségi követelmények alapján is megválaszthatják forgalmazóikat termékeik megjelenítése érdekében, függetlenül attól, hogy azok az interneten, vagy hagyományos keretek között végzik a tevékenységüket. A gyártók úgy is dönthetnek, hogy csak azoknak a kereskedőknek értékesítenek, amelyek legalább egy hagyományos üzlethelyiséggel rendelkeznek, annak érdekében, hogy a fogyasztók fizikailag láthassák, és fel-, vagy kipróbálhassák a termékeiket. Azonban e tekintetben a Bizottság különös figyelmet fordít majd a koncentrált piacokra, amelyekhez adott esetben sem a kizárólag az interneten keresztül értékesítő, sem a hagyományos diszkontoknak nincs hozzáférésük.
Az új szabályok júniusban lépnek hatályba, és 2022-ig maradnak érvényben, egy éves átmeneti időszakkal.
Előzmények
A jelenlegi csoportmentességi rendeletet 1999-ben fogadták el, és azokat a megállapodásokat mentesíti, amelyek megfelelnek az EU-Szerződés 101. cikke (3) bekezdésében foglalt uniós versenyszabályoknak.
Csakúgy, mint a korábbi szabályok esetében, az új csoportmentességi rendelet célja a piaci erővel nem rendelkező társaságok szabályozásból eredő terheinek csökkentése, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra.
Az új szabályokról szóló tervezetet 2009 júliusában tették közzé. A nyilvános konzultáció eredménye alapján a csoportmentességi rendeletet az érintettek túlnyomó részt sikeresnek ítélték a megfelelési költségek és a bürokrácia csökkentésében, és ezzel egyidejűleg a fogyasztók választékból és árversenyből származó előnyeinek biztosításában. A Bizottsághoz több mint 150 beadvány érkezett.
