Az Európai Unió legnépesebb kisebbségét alkotó roma közösségek továbbra is folyamatos diszkriminációval és szegregációval szembesülnek. Az Európai Bizottság egy ma közzétett jelentésében arra sürgeti a tagállamokat, hogy a romák társadalmi és gazdasági integrációjának előmozdítása érdekében használják a rendelkezésre álló uniós alapokat.
/Andor László/
A jelentés megállapítja, hogy a roma közösségeknek a munkahelyekhez, a nem szegregált oktatáshoz, a lakhatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése társadalmi beilleszkedésükhöz elengedhetetlen. A Belgium vagy Görögország lakosságának megfelelő, 10-12 millió főre becsült roma népesség integrációjáért a tagállamok és az Unió intézményei egyaránt felelősek. Egy külön jelentésben az integráció terén az elmúlt két évben elért előrelépéseket is értékelik. A spanyolországi Cordobában április 8-án és 9-én tartandó második európai roma csúcstalálkozó résztvevői át fogják tekinteni ezeket a jelentéseket.
„Miután az Unió alapját éppen erős értékrendszere alkotja, biztosítanunk kell a romák alapvető jogainak tiszteletben tartatását. Elfogadhatatlan ennek az etnikai kisebbségnek a diszkriminációja” – jelentette ki Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos. „Problémáik megoldása társadalmaink és gazdaságaink előnyére válik. Csakis kitartó és összehangolt fellépéssel érhetünk el kézzelfogható eredményeket a romák számára szerte Európában.”
Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos kiemelte: „A romák integrálására irányuló erőfeszítéseknek a teljes életciklusra ki kell terjedniük: a gyermekkortól kezdődően az óvodákra és a többségi oktatásra, majd a felnőttek foglalkoztatásán keresztül az idősek gondozására. A roma közösségek központi szerepet töltenek be a szegénység és munkanélküliség elleni küzdelemben. A romáknak nincs szükségük külön munkaerőpiacra és a roma gyerekek szegregációját meghosszabbító oktatásra. Nem felújított gettókban akarnak élni. Célkitűzésünk, hogy a romákat azonos feltételekkel fogadja be a társadalom. Az Európai Szociális Alap ennek az átfogó megközelítésnek az egyik leghatékonyabb eszköze.” – tette hozzá.
A ma elfogadott szakpolitikai közleményében a Bizottság egy olyan nagyratörő, középtávú programra helyezi a hangsúlyt, amely célja választ adni a romák társadalmi befogadása terén felmerülő legfontosabb problémákra. A program többek között az alábbiakra összpontosít:
-
A strukturális alapok, köztük az Európai Szociális Alap igénybevétele a romák befogadásának előmozdítására; e két alap az EU költségvetésének csaknem felét teszi ki;
-
A romákat érintő kérdések figyelembevétele valamennyi vonatkozó szakpolitikában mind nemzeti, mind uniós szinten; a foglalkoztatástól kezdve a városfejlesztésig, valamint a közegészségügytől az EU bővítéséig;
-
A roma közösségek potenciáljának kiaknázása a minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedés előmozdítása érdekében, az Európa 2020 stratégia részeként.
Noha sok európai roma helyzete továbbra is nehéz, uniós és nemzeti szinten is történtek jelentős előrelépések. Az elmúlt két év során az EU és a tagállamok arra összpontosítottak, hogyan lehetne a romák társadalmi befogadásának előmozdítására hatékonyabbá tenni a diszkriminációellenes jogszabályokat és az uniós alapokat. Tevékenységeik keretében foglalkoztak többek között a megkülönböztetés, a szegregáció és a rasszista erőszak elleni küzdelemmel, a szegénység, a társadalmi marginalizálódás, a gyenge iskolai teljesítmény, a rossz lakhatási körülmények és rossz egészségi állapot ördögi körének megszüntetését célzó programok támogatásával.
A Bizottság például 24 tagállam ellen indított bírósági eljárást annak biztosítása érdekében, hogy a faji alapú megkülönböztetésre vonatkozó diszkriminációellenes uniós jogszabályokat megfelelően ültessék át a nemzeti jogba. Az említett ügyekből tizenkettő még folyamatban van, tizenkettőt pedig már sikeresen lezárták. A strukturális alapok tagállamok általi hatékonyabb kiaknázásának ösztönzésére a Bizottság jelenleg két tanulmányt is végez, melyek célja a romák társadalmi befogadását célzó sikeres projektek, programok és szakpolitikák elemzése – az egyik tanulmány az alapok egészére, míg a másik a romáknak az Európai Szociális Alapból történő támogatására összpontosít.
A közleményt és az elért haladásról szóló jelentést a spanyol EU-elnökség által szervezett második európai roma csúcstalálkozón vitatják majd meg. Az eseményen az uniós intézmények, a tagállamok és a civil társadalom magas szintű képviselői vesznek részt azzal a céllal, hogy áttekintsék a 2008-ban megrendezett első csúcstalálkozó óta elért eredményeket.
Előzmények
A roma közösségek gyakran szembesülnek gazdasági, társadalmi és politikai diszkriminációval. Az emberek gyakran nem vesznek tudomást azokról az értékekről, amelyekkel e közösségek hozzájárulhatnának az európai társadalomhoz, és sokszor sztereotípiák és előítéletek tapadnak hozzájuk.
Az EU vezetőinek kérésére a Bizottság egy átfogó jelentést tett közzé a romák társadalmi befogadása terén alkalmazott uniós eszközökről, politikákról és az e téren elért haladásról. A jelentést 2008 szeptemberében ismertették az első európai roma csúcstalálkozón. Az EU vezetői 2008 decemberében megerősítették kormányaik elkötelezettségét az iránt, hogy használják a romák befogadását támogató, meglévő eszközöket.
2009-ben a Bizottság életre hívta a romák társadalmi befogadásával foglalkozó uniós fórumot, melyen szakértők és politikai döntéshozók vesznek részt. E fórum keretében 10 közös alapelvet dolgoztak ki a romák társadalmi befogadására. Ezek az elvek iránymutatásként szolgálnak a politikai döntéshozók számára hatékony intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához.
A diszkrimináció elleni küzdelem terén az EU erős jogi kerettel rendelkezik. Használja a strukturális alapokat, és a romák megkülönböztetésének problémájával a tudatosítást elősegítő kezdeményezéseiben is foglalkozik. Ezenfelül számos olyan kulcsfontosságú szakpolitikai területet hangol össze, amelyek a romák befogadása szempontjából relevánsak: ilyen például az oktatás, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás.
