A téli-nyári időátállítás miatt a szervezet belső órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet – de nem mindenkinél. Horst-Werner Korf, a Frankfurti Egyetem professzora szerint az emberek az órák átállítását az alvás és ébrenlét egyéni ciklusának – kronotípusuknak – megfelelően különbözőképpen élik meg. Kifejtette, hogy az időátállítás előidézheti a koncentrációképesség zavarait, reggelente pedig fokozott álmosságot okozhat. Egyes felmérések kimutatták, hogy az órák átállítását követő hétfőn általában megsokszorozódik a közlekedési balesetek száma.
A testre kifejtett hatások vegetatív zavarokhoz vezethetnek, például a pulzus és a vérnyomás megváltozásához.
Az emberi belső óra nagyon érzékeny, mivel befolyásolják a külvilágból érkező ingerek is. A legfontosabb tényező a sötétség és világosság napi váltakozása: az információt a szem ideghártyája „táplálja be” a belső órába. Az alapkutatásokból már kiderült, hogy ez az óra nagyon sok testfunkció működésére kihat: nemcsak az alvás-ébrenlét váltakozását és a koncentrációs képességet, hanem a máj anyagcseréjét, a vérnyomást, a pulzust, a testhőmérsékletet és valószínűleg a sejtosztódást, a sejtciklust is befolyásolja.
Korf szerint az emberi szervezet általában hamar hozzászokik az órák átállítása miatti változásokhoz. Általában elég néhány nap, ám szélsőséges esetekben akár két-három hétre is szükség lehet.
(MTI)
