A legkorszerűbb napelemes technológiák kutatására is alkalmas az a megújult infrastruktúra, amelyet Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ad át március 23-án a MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének (MTA MFA) félvezető technológiai épületében. A kutatási technológiai fejlesztés az MTA MFA és a Budasolar Technologies Kft együttműködésével az ipar számára közvetlenül hasznosítható eredményt hoz, aminek jelentőségét jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben átlagosan 39%-kal nőtt a napelemek alkalmazása világszerte. A fejlesztés segítségével hazánk nagyobb eséllyel veheti fel a versenyt a nemzetközi szereplőkkel.
Ma Magyarországon az évente a Napból érkező 1,16 milliárd kWh sugárzási energiát alig hasznosítjuk: egy friss európai felmérés szerint az újonnan csatlakozott tagállamok között a sor végén kullogunk. Pedig gyorsan fejlődő ágazatról van szó: az elmúlt 3 évben épült ki a ma működő összes kapacitás közel fele, aminek több mint 80%-át Európában állították elő. Az előrejelzések szerint 2020-ra a napelemek az energiapiac szereplőinek túlnyomó többségével szemben már támogatás nélkül is versenyképes lesznek, de mai technológiákkal is akár a teljes energiaigény tizenkét százaléka kielégíthető lenne fotovillamos rendszerekkel.
Ebből a fejlődésből profitálhat Magyarország is, ha időben elindítja a kapcsolódó kutatásokat, fejlesztéseket. Ennek érdekében az MTA MFA az intézet által vezetett Integrált Mikro/nanorendszerek Nemzeti Technológia Platformmal (IMNTP) együttműködve olyan stratégiai lépéseket tesz, amelyek együttesen megalapozhatják a magyar ágazat nemzetközi sikerét. A folyamat részeként az MTA MFA a vékonyréteg napelemek előállítására alkalmas gyártósorokat szállító Budasolar Kft-vel az NKTH támogatásával technológiai kutatási infrastruktúra-fejlesztést hajt végre, ami egyrészt a meglévő kutatási körülményeket javítja, másrészt pedig létrehoz egy új napelem technológiai kutatási bázist is. A Budasolar Kft-vel elnyert NKFP pályázati támogatáson túl az MFA saját forrásokat is bevon, hogy a legmagasabb színvonalú infrastruktúra álljon a kutatók rendelkezésére. A teljes értékben mintegy 85 millió forintos befektetésből közel 250 m2 alapterületű bázist alakítanak ki, amelynek legnagyobb része, 100 m2 az úgynevezett CVD labor lesz, amely a vékonyréteg szilícium napelemekkel kapcsolatos technológiai fejlesztésekre biztosít lehetőséget, de további öt kisebb eszközfejlesztő labor is helyet kap a létesítményben.
A jövő tudósainak nevelésére is nagy hangsúlyt helyez az intézet, a bázison helyet kap a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel (PPKE) közösen működtetett MEMS/NEMS mikro- és nanoelektromechanikai rendszereket oktató labor is. Az avatás alkalmából kerül sor az együttműködési szerződés aláírására, amivel alkalmat teremtenek diákoknak a magas szintű tudományos munkára.
Az új kutatóbázis nem csupán a felsőoktatási intézményekkel, a hazai vállalkozásokkal való együttműködést segíti elő, de támogatja a nemzetközi kooperációt is a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításában. A beruházás az iparral való szoros kapcsolat miatt kiválóan illeszkedik az Integrált Mikro/nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform mikro- és nanoelektronikai kutatás-fejlesztési stratégiájába.
