1. Valetta
Húsvét a katolikus vallásúak legnagyobb ünnepe. Ezt leginkább a fiam párjától tapasztaltam meg, aki ebben a vallásban nevelkedett fel.
Figyelni kezdtem az interneten érkező hírleveleket, amelyekben különböző programokra csábítgatták az utazni szerető embereket.
Megragadtam egy nagyon kecsegtető ajánlatnál, amelyben MÁLTÁT kínálgatták meglehetősen kedvező, húsvéti akciós áron.
Nem sok időm maradt tépelődésre négy nappal az indulás előtt.
Döntöttem és azonnal jelentkeztem egy e-mailben. El is fogadták a jelentkezésemet, amit vissza is igazoltak. Kedvezőnek találtam az
ALEXANDRA HOTEL leírását, környezetét, helyzetét. Azonnal át is utaltattam a részvétel költségeit bankomon keresztül.
Ekkor következett be a meglepetés, amikor telefonon értesítettek az utazási irodából, hogy megtelt a kijelölt szálloda, helyette fel tudnak kínálni egy hasonló másik hotelt. Ha igénylem, el is küldik a szálloda fotóját és leírását. Mi mást tehettem volna ebben a helyzetben, természetesen elfogadtam, hiszen ez már az indulás előtt két nappal történt.
San Pawl’s Hotel, közel a tengerhez a belvárosban Bugibba negyedben, a St. Pawl’s Bayben.A kezdeti izgalmakon túljutottam!Már csak egyetlen dolog izgatta a fantáziámat, mi történik akkor, ha váratlanul bejelentik a vasutas sztrájkot, ami mostanság nem ritka dolog.
Április 16-án vasárnap hajnalban kellett felkelnem, mivel az első
Budapestre induló gyorsvonattal feltétlenül el kellett utaznom, hogy reggel nyolc órakor Ferihegyen át tudjam venni az utazási iroda képviselőjétől a szükséges okmányokat.
Két óra után még a villamosok sem közlekedtek Miskolcon, ezért villamospótló busszal kellett eljutnom Tiszai pályaudvarra.
Így tudtam Ferihegyre megérkezni hét óra negyvenötre, ahol már gyülekeztek leendő útitársaim.
Az okmányok ellenőrzése után feladhattam kis bőröndömet, s fél tízkor megkezdhettük a beszállást az AIR MALTA Boeing 90 D fedélzetére.
Ferihegy 2 B.
A negyedik sorba a folyosó mellé kértem és kaptam a beszálló kártyát. Tíz órakor pontosan felemelkedtünk a kifutó pályáról.
Hamar elértük a tízezer méteres magasságot, s 950 km/ó. sebes-
séggel repültünk -50 fokos külső hőmérsékletben a felhők fölött,
kék ég alatt, szikrázó napsütésben. Csodálatos volt a felhők játéka. Nagyon simán vágta a hideg levegőt a gépmadár, úgy hogy a négy férfi utaskísérőnek könnyű dolga volt gyorsan kiszolgálni a 140 éhes utast, akiknek kilencven százaléka magyar turista volt.
A szokásos módon megtartották az eligazítást azzal a különbséggel, hogy most
nem személyesen mutatták be a mentő felszerelések használatát, hanem a kive- títő monitorokon. Azt tapasztaltam, hogy nem sokan figyeltek oda.
A déli harangszó után tíz perccel sikeresen földet értünk a vallettai repülőtér be-
tonján. Ennek ellenére elmaradt az ilyenkor szokásos kitörő taps, a pilóták ün- neplése.
Irány: VALLETTA
Az idegenvezetők és az autóbuszok vártak ránk. A szállodák szerint irányítottak bennünket a kocsikhoz. Sándor, a gépkocsivezetőnk nagy igyekezettel helyezte
el bőröndjeinket a mikrobusz csomagtartójában. Mindössze hat-hét kilométerre volt a repülőtér a belvárostól, de Vallettában csak áthaladtunk, ugyanis vala-
mennyien a bugibbai hotelekben kaptunk elhelyezést.
Halk zeneszó mellett kanyargott velünk a minibusz, aminek első érdekessége volt számunkra, hogy itt baloldali közlekedés van, jobb oldali kormánnyal. A derült kék ég alatti napsütésben a mi hangulatunk is derűs volt. Meglehetősen sok volt a körforgalom.
Csak kapkodtuk a fejünket jobbra és balra, már menet közben sok fényképet készítettünk. Sokszor az volt az érzésem, mintha Észak-Afrikában lennék, a házak építészeti jellegét tekintve. Első benyomásaim kedvezőek voltak. Különösen élveztem az utazást a tengerpart melletti autóúton úgyannyira, hogy mire felocsúdtam, már a St. Pawl’s Bay-ben lévő szállodámhoz érkeztünk.
Egyedüli magyar vendégként hagytam el a minibuszt.
Hotel San Pawel
Úszó medence a szállodánk udvarán
Az teljes utikönyv itt tölthető le! pdf formában.
(A fájl megnyitásához Adobe Reader szükséges amit itt tölthet le!)
