A Svédországban baleset részesévé vált olasz turistától, aki a tárgyalás során nem beszélhetett egy olaszul beszélő ügyvéddel, a lengyel gyanúsítottig, aki nem kapott írásos fordítást az egy francia bíróságon ellene felhasznált bizonyítékokról – példák sora igazolja, hogy az előre nem látható akadályok téves ítéletekhez vezethetnek a más uniós országokban folyó bírósági eljárások során. Az Európai Bizottság ma olyan jogszabályjavaslatot terjesztett elő, amely bárhol az Unióban segíteni fogja az embereket a tisztességes bírósági eljáráshoz való joguk gyakorlásában, amennyiben nem értik az eljárás nyelvét. A jogszabály arra kötelezné az uniós országokat, hogy a gyanúsítottak számára teljes körű tolmácsolást és fordítást biztosítsanak. Ez az első olyan intézkedés, amely közös uniós követelményeket határoz meg büntetőügyekben. Az új Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi az EU számára, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban az uniós polgárok jogait erősítő intézkedéseket fogadjon el.
„Ma megtesszük az első jelentős lépést egy olyan Európa felé, ahol az igazság nem ismer határokat. Nem engedhetjük meg azt, hogy az Unióban bárki úgy érezze, pusztán azért gyengültek jogai és védelme, mert nem hazájában él” – fogalmazott Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos „Ha nem tudjuk garantálni, hogy minden uniós ország tiszteletben tartsa polgáraink alapvető jogait, hogyan teremthetjük meg a bizalmat a hatóságok között, akiknek a mi biztonságunk érdekében együtt kell működniük? Az igazság és a biztonság egymással együtt jár, ezért azt remélem, hogy az Európai Parlament és a Tanács gyorsan cselekszik majd, hogy semmi ne akadályozhassa polgárainkat az Európai Unió Alapjogi Chartájában garantált, tisztességes bírósági eljáráshoz való joguk gyakorlásában.”
Egyre több európai utazik, tanul és dolgozik hazáján kívü l, ennek eredményeképpen nagyobb valószínűséggel válhatnak érintetté más tagállamban folyó peres eljárásokban. Előfordulhat, hogy akik ellen büntetőeljárást indítanak, nem értik és nem beszélik az igazságügyi hatóságok által használt nyelvet. Az egyének nem tudják teljes mértékben gyakorolni védelemhez való jogukat, ha nem értik a meghallgatáson használt nyelvet, nem kapják meg az összes bizonyíték fordítását, és nem kommunikálhatnak ügyvédjükkel.
A Bizottság mai javaslata háromféle módon erősíti a polgárok tolmácsolás és fordítás igénybevételéhez való jogát:
-
A tolmácsolást az ügyvédekkel folytatott kommunikáció, valamint a nyomozások – így a rendőrségi kihallgatás – és a bírósági eljárás során is biztosítani kellene.
-
A tisztességes eljárások biztosítása é rdekében a javaslat a lényeges iratok – így a szabadságelvonással járó intézkedés, a vádindítvány vagy vádirat, illetve lényeges bizonyítékok – írásos fordításával is foglalkozik. A polgárok számára nem lenne szabad csupán a bizonyítékokat összefoglaló szóbeli fordítást biztosítani.
-
A polgárok számára biztosítani kell a jogi tanácsadáshoz való jogot, mielőtt lemondanak a tolmácsolás és fordítás igénybevételéhez való jogról. Nem szabad őket arra kényszeríteni, hogy lemondjanak jogaikról, hacsak nem beszéltek ügyvéddel.
Az eljárás kime netelétől függetlenül a fordítási és tolmácsolási költségeket a tagállamnak – és nem a gyanúsítottnak – kell majd állnia. A tisztességes eljárások biztosítását szolgáló közös minimumkövetelmények hiányában az igazságügyi hatóságok vonakodnak majd attól, hogy valakit egy másik országba küldjenek bírósági eljárásra. Ennek eredményeképpen a bűnözés elleni küzdelmet szolgáló uniós intézkedések – így az európai elfogatóparancs – nem alkalmazhatóak teljeskörűen. A 2005. évi 6 900-hoz képest 2007-ben 11 000 európai elfogatóparancsot adtak ki. A Bizottság szerint a jövőben valamennyi ilyen elfogatóparancsra a tolmácsolás és fordítás igénybevételéhez való jogot is magában foglaló, tisztességes bírósági eljáráshoz való jogra vonatkozó uniós követelményeket kellene alkalmazni.
A Bizottság gyorsan kíván cselekedni a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog tekintetében
A Bizottság által ma javasolt, a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló irányelv lesz az első olyan irányelv, amelynek célja a büntető igazságszolgáltatás erősítése a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően. „A mai javaslat arra a nagyszerű előkészítő munkára épít, amelyet e téren a svéd és spanyol elnökség végzett” – mondta Reding uniós jogérvényesülési biztos. „A Lisszaboni Szerződés új rendelkezései értelmében fel kívánjuk gyorsítani az eljárást az eljárási jogok Európában történő védelmére irányuló fontos kezdeményezés tekintetében. Célom, hogy a tolmácsolás és fordítás igénybevételéhez való jogra vonatkozó ambiciózus politikai megállapodás jöjjön létre a Parlament és a Tanács között még nyár előtt. Ennek érdekében tevékenyen együtt fogok működni az Európai Parlamenttel és a spanyol elnökséggel.”
Előzmények
A Bizottság 2009 júliusában a tolmácsolás és fordítás igénybevételéhez való jogról szóló kerethatározatot terjesztett elő. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével valamennyi kerethatározat-javaslat érvényét vesztette. 2009. november 30-án az uniós kormányok megbízták a Bizottságot, hogy fokozatosan terjesszen elő javaslatokat az eljárási jogok uniós szintű követelményeinek kialakítására. A Bizottság így a kerethatározat-javaslatot irányelvvé alakítja át. A következő néhány évben az alábbi kérdésekben folytatódik a munka:
-
a jogokról és a vádakról való tájékoztatás (2010 nyara);
-
jogi tanácsadás a bírósági tárgyalást megelőzően és az alatt, és költségmentesség;
-
a fogvatartott személy joga a családtagokkal, a munkaadókkal és a konzuli hatóságokkal való kapcsolattartásra; valamint
-
a veszélyeztetett gyanúsítottak védelme.
