Egyfajta „városalkotmányt” fogalmazott meg a városvezetés és fogadott el márciusi ülésén a képviselőtestület, amelyet szigorú ellenőrzésekkel tervez betartatni.
Miskolc az elmúlt két évtizedben jelentős gazdasági és társadalmi változásokon ment keresztül. A változások mindenkit érintettek, új lakóközösségek alakultak ki, s az élet számos területén új jogszabályok szabta körülmények között kell élni. Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a bűnmegelőzés, a polgárok személy- és vagyon biztonságának növelése, az együttélési szabályok betartása. Felismerve ezen feladatok fontosságát, az elmúlt években az Önkormányzat több olyan lépést is tett, amely azt a célt szolgálta, hogy a városban élő emberek mindennapjai nyugalomban teljenek és minden eszközzel elősegítsék ennek megvalósulását. Városőrség alakult, hamarosan elkészül a készenléti rendőrség épülete, a város több területén is Közbiztonsági Pontot adtak át. Miskolci Rendvédelmi Központot alakítanak ki, amelynek feladata a rendvédelmi szervezetek – rendőrök, városőrség, polgárőrök, közterület felügyelők – működésének összehangolása lesz. Az utóbbi időben megszaporodtak a tömegközlekedési eszközökön történő randalírozások, ezek megfékezésére eddig nem volt eszköz a város kezében. Ezentúl biztonsági szolgálatokat szeretnének telepíteni majd a veszélyeztetett vonalakra. A képviselőtestület tavaly novemberben megalkotott egy rendeletet, hogy mik a feltételei annak, hogy valaki egy ingatlanba bejelentkezzen, maximum mennyien tehetik és mik a kritériumai egy ingatlannak ahhoz, hogy abban valaki emberi körülmények között lakhasson. Ugyanis az elmúlt években nagyon sokan jelentkeztek be Miskolcra, sokszor ténylegesen itt sem lakva, azért, hogy különböző támogatásokhoz, segélyekhez jussanak. Főleg Lyukóbányára, a Martinkertvárosba, de az avasi rész is egyre „problémásabb” lett a Fészekrakó programnak „köszönhetően”.
Most pedig itt az újabb rendelet, amely országszerte egyedül álló. Ezzel is szeretnék javítani az emberek biztonságérzetét, próbálják hatékonyabban védeni az egyéni és közösségi tulajdont, városi szinten biztosítani az együttélési normák és szabályok betartását. A közösségi együttélés szabályait semmibe vevő lakók ugyanis hangoskodással, egyéb zajkeltéssel, szemeteléssel, életvitelükkel, a közös használatú helyiségek rongálásával, lakásuk karbantartásának és tisztántartásának elhanyagolásával, vagy az állatok nem megfelelő tartásával megkeserítik a környezetükben élők mindennapjait. Mindez az egész lakóközösség életére kihatással van, hiszen a zavarás mellett a lakások értéke csökkenhet, egészségügyi, higiéniai problémák léphetnek fel, vagy például a különböző ingóságok (lomok) tárolása tűz- és balesetveszélyes helyzeteket eredményezhet.
Az együttélési szabályok a rendelet által jogi normává válnak, melyek megsértése így már szankcionálható, adott esetben szabálysértési jogkövetkezményekkel (helyszíni bírság, szabálysértési pénzbírság) járhatnak. Ahogy mondani szokták: minden törvény annyit ér, amennyit be lehet tartatni belőle. A Városi Együttélési Kódexnek érvényt szerezni nem lesz könnyű, de valószínűleg nem is lesz haszontalan.
