Az Európai Bizottság ma elfogadta az erdővédelemmel és az erdei erőforrásokra és azok állapotára vonatkozó információk cseréjével kapcsolatos európai uniós megközelítés lehetséges irányait ismertető zöld könyvet. A Bizottság a nyilvánosság, a tagállamok, az uniós intézmények és más érdekeltek részéről a zöld könyvre adandó válaszoktól iránymutatást vár a tekintetben, hogy szükség van-e további uniós szintű fellépésre.
Janez Potočnik európai környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „Európa erdei értékes erőforrást képeznek, amelyet meg kell védenünk az éghajlatváltozásból és a biológiai sokféleség csökkenéséből eredő káros hatásoktól. Nagy a tét, hiszen az erdők sokrétű társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi funkciókat töltenek be. Meg kell vizsgálnunk, hogy milyen értékkel tudna hozzájárulni az európai szintű fellépés az erdők megóvására, valamint a rájuk vonatkozó megbízható, koherens és naprakész információk kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítésekhez.”
Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa kijelentette: „Az erdők hatalmas mennyiségű szénkészlet tárolására képesek, így létfontosságú szerepet játszanak a globális felmelegedés mértékének 2˚C alatt tartására irányuló erőfeszítésekben. Az éghajlatváltozás hatásainak megfékezésére irányuló uniós stratégia alapvető elemét képezi annak biztosítása, hogy az európai erdők a jövőben is be tudják tölteni valamennyi funkciójukat. Örömmel üdvözlöm hát e vita nagyon is időszerű elindítását. A vitához való hozzászólások segítséget nyújtanak majd számunkra az éghajlattal és az erdőkkel kapcsolatos hatékony uniós szakpolitikák kidolgozásához.”
A zöld könyv tartalma és céljai
A zöld könyv 1 ismerteti az európai erdők előtt álló főbb kihívásokat. Bemutatja a meglévő erdészeti információs rendszereket és a rendelkezésre álló erdővédelmi eszközöket, és számos kérdést vet fel a jövőbeli szakpolitikai opciók kialakítására vonatkozóan. A zöld könyv az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló, a Bizottság által 2009 áprilisában elfogadott fehér könyvvel 2 elindított folyamat részét képezi.
Tekintve, hogy az erdészeti politika elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik, a vita középpontjában annak kell állnia, hogy az éghajlatváltozás milyen változásokat idéz elő az erdőgazdálkodás és az erdővédelem terén Európában, és milyen irányban lenne célszerű továbbfejleszteni az európai uniós szakpolitikát an nak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon hozzájárulni a tagállami kezdeményezésekhez.
Az erdők és az éghajlatváltozás
Az erdők sokrétű és egymáshoz több szálon kapcsolódó társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi funkciókat töltenek be. Munka- és kereseti lehetőséget, erdészeti nyersanyagokat és megújuló energiaforrásokat biztosítanak. Védik a talajt, az emberi településeket és infrastruktúrákat, szabályozzák az édesvíz-ellátást, és hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Az erdők az éghajlat szempontjából is nagyon fontos szerepet töltenek be. Növekedésük során mint a szén-dioxid – a legfontosabb üvegházhatású gáz – megkötésére képes „nyelők” működnek, amikor azonban kivágják őket, illetve erdőtüzek, viharok vagy kártevők pusztításának áldozatává válnak, szén-dioxid-forrásokká alakulnak át. Az erdők a helyi és a regionális időjárást is szabályozzák.
Az Európai Unión belül mintegy 176 millió hektáron, vagyis az Unió földterületének több mint 42%-án terülnek el erdők és egyéb fás területek. Az Európai Unió erdei több mint 60 éven át folyamatosan terjeszkedtek, és mára a világ erdőterületeinek 5%-át teszik ki. Az Unió legtöbb erdeje fahozam és szénkészlet tekintetében is nőtt, így több szén-dioxidot képes kivonni a légkörből. Friss adatok azonban azt mutatják, hogy világviszonylatban a jelenlegi globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 12–15%-áért az erdőpusztulás – amely főként a fejlődő országokban megy végbe –, valamint a földhasználatban bekövetkező egyéb változások felelősek.
Az európai átlaghőmérséklet a múlt század során csaknem 1˚C-kal emelkedett, 2100-ig pedig még a legoptimistább előrejelzések szerint is további 2˚C-os emelkedés várható. Az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás ütemének ilyen mértékű felgyorsulásával az ökoszisztémák természetes alkalmazkodóképessége már nem képes megbirkózni. Ennek következtében egész régiók válnak majd alkalmatlanná bizonyos erdőtípusok számára, ami a természetes fajmegoszlás módosulását vonja maga után, és a meglévő állományok fejlődésében is változásokat idéz elő. Ezzel egy időben várhatóan egyre gyakoribbá és/vagy intenzívebbé válnak bizonyos szélsőséges jelenségek, például a viharok, az erdőtüzek, az aszályok és a hőhullámok, tovább fokozva az erdőkre nehezedő nyomást.
A következő lépések
2010. március 1. és július 31. között nyilvános konzultáció folyik a zöld könyvről a Your Voice in Europe honlapon ( http://ec.europa.eu/yourvoice ). A Bizottság a konzultációs folyamat keretében műhelytalálkozót, valamint az érdekeltek részére megbeszélést szervez Brüsszelben, június 3-án, a Zöld Hét rendezvényeinek részeként. A zöld könyvről megbeszéléseket folytatnak majd a spanyol elnökség által április 6–7-én, a spanyolországi Valsainban megrendezendő erdővédelmi konferencián is.
A Bizottság közzé fogja tenni az Europa honlapon a vitához való hozzászólásokat, valamint a konzultáció főbb megállapításaival kapcsolatos saját észrevételeit.
