A közelmúltban egy ormosbányai családanya ittas állapotban gyermekei szeme láttára bántalmazta férjét, majd egy a lakásban tárolt gáz-riasztó fegyverrel adott úgymond nyomatékot szavának. A dühkitörésektől utóbbi időben nem mentes anyának a rendőrség elrendelte az ideiglenes megelőző távoltartását.
A helyzet pikantériája, hogy a rendőrséget február 13-án a 31 éves ormosbányai asszony hívta ki intézkedni, mondván őt férje bántalmazta, valamint az otthon tárolt gáz-riasztópisztolyával megfenyegette.
Mint utóbb kiderült: a bejelentő tizenkilencre húzott lapot
A helyszínre kiérkező járőrök kiderítették, hogy a nő bejelentése „öngól” volt, ugyanis a család többi tagja elmondta, hogy nem az apa, hanem az anya öntött fel a garatra és a bejelentésben foglaltaktól eltérően a pisztolynak ő bizony a másik oldalán állt…
Mivel az otthon tartózkodók azt is elmondták, hogy a nő dühkitörései az utóbbi időben rendszeressé váltak ezért a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság elrendelte a férjét fenyegető asszony ideiglenes megelőző távoltartását. A rendőrség kezdeményezésére a napokban a bíróság a nő további 30 napra történő megelőző távoltartásáról határozott.
Információs háttér:
A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló alapvető rendelkezéseket a 2009. október 01-én hatályba lépett 2009. évi LXXII. törvény tartalmazza.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében 2010. február 15-ig, a törvény hatályba lépése óta eltelt mintegy négy és fél hónapban a rendőrség 99 esetben élt az ideiglenes megelőző távoltartás lehetőségével. Érdekességként megemlíthető, hogy a csaknem száz ügy közül az ideiglenes megelőző távoltartást 3 esetben nővel szemben kellett elrendelni.
Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség közigazgatási eljárásban maximum 72 órára rendelheti el. A rendőrség kezdeményezésére a bíróság nemperes eljárásban dönthet a bántalmazó legfeljebb 30 napra történő megelőző távoltartásáról.
A törvény rendelkezései szerint: akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles
a) magát távol tartani a bántalmazottól,
b) magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól,
c) magát távol tartani az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől, és
d) tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.
A szabálysértésről szóló törvény a távoltartó határozat szabályainak megszegését külön szankcionálja, eszerint:
„139/B. § (1) Aki a külön törvényben meghatározott ideiglenes megelőző távoltartó határozatban vagy a megelőző távoltartó határozatban meghatározott szabályokat megszegi, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.”
Távoltartásra az említetteken felül büntetőeljárásban is lehetőség van a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezései szerint. A büntetőeljárásban a büntetőbíróság tíztől hatvan napig terjedő időre rendelheti el a terhelt távoltartását. Büntetőügyben távoltartás a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén – a törvényben előírt feltételek megléte esetén – rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése még nem szükséges.
A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság tájékoztatása alapján: B-A-Z. MRFK Kommunikációs Iroda
