A szülők lettek a kulcsszereplők a felsőoktatási felvételi eljárásban
A szakpszichológus szerint egyre nagyobb szerepe van a szülőknek a felsőoktatásba történő belépés és pályaválasztás során. Ennek okai összetettek, mégis többnyire a társadalmi átalakulásban keresendőek. Általános tendencia, hogy a szülő saját meg nem valósított álmát vagy a családi tradíciót erőltetné a kamaszra.
Bő egy hét áll még a rendelkezésükre azoknak, akik felsőoktatási intézménybe szeretnének jelentkezni, ugyanis a jelentkezési lapokat legkésőbb február 15-ig fel kell adnia annak, aki szeptemberben egyetemen vagy főiskolán akarja megkezdeni a tanulmányait. A jelentkezési és beiskolázási kampányidőszak nagy célcsoportjai az érettségiző diákok, a pszichológus szakember szerint azonban a szülők befolyásoló szerepe egyre növekszik.
Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus szerint évről-évre egyre nagyobb a szülői befolyásolás szerepe a pályaválasztás során. Ennek legfőbb oka a szakember szerint, hogy jóval éretlenebbek a kamaszok, mint pár évvel ezelőtt. „Jelentős átalakuláson ment át a társadalom az elmúlt években. Az életszakaszok jelentősen kitolódtak: az önálló élet megkezdése, a szülőktől való anyagi és érzelmi függetlenedés, a gyermekvállalás későbbre tolódott, mint pár évvel ezelőtt. Gyakori, hogy a húszas évei második felében járó fiatalok még otthon, a szüleikkel élnek. Értelemszerűen így a gyereken is nagyobb a nyomás, a gyerek élete feletti kontroll végett pedig jóval nagyobb a szerepe a szülői befolyásolásnak is.”
Vannak felsőoktatási intézmények, amelyekben felismerték a szülői befolyás évről-évre növekvő szerepét és nem csak a diákok, hanem a szülők tájékoztatására is nagy hangsúlyt fektetnek a beiskolázási időszakokban. A Dunaújvárosi Főiskola másodszor rendezett olyan nyílt napot, ahová a továbbtanulni vágyó diákok mellett az érdeklődő szülőket is várták. Lak Gyöngyi az intézmény kommunikációs igazgatója elmondta, hogy azoknak a szülőknek a körében, akik nem ragaszkodnak a család szakmai tradícióihoz, általános a tanácstalanság a pályaválasztással kapcsolatban. Jó részüknek nincs rálátása arra, hogy az elmúlt években jelentősen megváltozott a munkaerőpiac, másrészt pedig ehhez igazodott a felsőoktatás képzési kínálata is. „A tavalyi évben nyitottunk először a szülők felé, idén már minden intézetünk fogadta a pályaválasztók szüleit is. A legnagyobb sikere a meghívott pszichológusnak volt, akit valósággal lerohantak a tanácstalan, segítséget kérő szülők.”
A Magyarország Egyetemi Fővárosa címre aspiráló Győr városában pedig a Széchenyi István Egyetem hallgatói egy héten keresztül, a város főterén állították fel Felvételi Információs Pontjukat. Malancsin Viktória, az információs pont szervezője elmondta, gyakori, hogy a diákok helyett a szülők keresik fel az időszakos irodát, akik leginkább a pontszámítással és a képzések tartalmával kapcsolatban érdeklődnek. Az SZE-Győr nyílt napjain és a beiskolázással kapcsolatos fogadóórákon pedig az érdeklődők 1/5-e szülő és ez az arány várhatóan nőni fog az elkövetkezendőkben.
Dr. Almási Kitti szerint a szülői befolyásolásban két nagy tendencia érvényesül. Az egyik a családi tradíció továbbvitele, függetlenül a gyerek képességeitől. A másik tipikusnak mondható eset, amikor a szülőnek nem sikerült megvalósítania az álmait, és ezt a gyerektől várja el. Mindkettő nagy károkat és komoly sérüléseket okozhat az önálló élet megkezdésekor. „Nagyon fontos a szülők érzelmi felkészítése és tájékoztatása, és ebben a felsőoktatási intézményeknek is nagy felelősségük van.” – mondja a szakember.
