Egy anya, amelyik két különböző korú kölykét képes táplálni egyszerre, különböző összetételű anyatejjel. Az állatvilág legkülönlegesebb szülőjét, a kengurut embriónak, vagy lárvaszülő emlősnek is hívják. A kis erszényes ugyanis, az emlősöknél példátlan módon, mindössze 1 hónapos fejlődés után, szinte embrionális állapotban születik meg.
Hanga Zoltán, szakasszisztens:
„Azt amit a méhlepényes emlősöknél a méhlepény biztosít, vagyis, hogy a magzati korban is tud táplálkozni a magzat a véráramból, ez a kenguruknál , és más erszényeseknél nem működik tehát ezért szükségszerű, hogy nagyon fiatalon és nagyon korán a világra jöjjenek.”
A nőstény, hogyha nincs elegendő táplálék számára, a megtermékenyített petesejtjeit hónapokig tárolja méhében. Az újszülött világra jötte után, az anyja erszényéig tartó hatalmas távolságot, saját erejéből, szaglása segítségével teszi meg az alig 1 grammos, csupasz és teljesen vak csöppség. Ilyenkor súlya 30 ezerszer kisebb, mint anyjának. A biztonságos melegben az erszényben található négy emlő egyikére szívja magát, és nem is tágít onnan egy pillanatra sem egészen 5-6 hónapig. Csak ezután merészkedik ki a szabadba.
Petró Zsuzsa, zoopedagógus:
„3 bébije is lehet az anyukának. 1-el vemhes, 1 bent van az erszényébe, hiszen az erszényesekre jellemző, hogy iszonyúan picikék, csupaszok és védtelenek, 1 pedig kijár az erszénybe, tehát hármas anya.”
A kisebb, fejletlenebb testvér folyamatosan csüng az egyikemlőn, enyhén szívja azt, így ebben a csecsben a korai fejlettségnek megfelelő tej fejlődik ki. Az anya szervezete azt is megérzi, ha a nagyobb testvérének megfelelő tejet kell előállítania. Az idősebb gyerek ugyanis már csak naponta egyszer-kétszer ugrik az erszénybe szopni, így ezt a csecsbimbót csak néha éri inger.
A kenguru különleges képességű anya, ám ha ragadozók kergetik, végső megoldásként kicsinyét kilöki erszényéből, és kiszolgáltatja támadóinak. Ezzel azonban két másik kicsinye életét menti meg.
Eredeti élőhelyén, Ausztráliában sok példány a forgalmas utak áldozatául esik, másokat vadászok puskái terítenek le. Kölykeiket önkéntesek veszik gondjaikba.
Evelin Scott, önkéntes:
„Ennek a kicsinek az anyját néhány nappal azelőtt lőtték le, hogy a gyerekek megtalálták. Beteg is volt, teljesen kiszáradt, és nem akartam, hogy elpusztuljon, így hazahoztuk.”
Ahhoz, hogy a kis árva túlélje a megrázkódtatást, biztosítani kell számára egy, az anyai erszényhez hasonló tárgyat.
„Elég valóságos. Az alakja is megfelelő és jó meleg. Minden természetes anyagból készült, nem szintetikus. Felakasztottuk ide a földhöz közel, így ki-bejárhat, ahogy neki tetszik, és ahogy az anyjánál megszokta.”
Egy ilyen kis állatnak, ha megfelelő körülmények közé kerül, jók a túlélési esélyei. Ám még sok gondoskodása és szeretetre van szüksége ahhoz, hogy később ő is gondoskodó anyává válhasson.
-freepress.eu-
