Még nincs megoldás Tokaji-ügyben
A Tokaj-borvidék területéről, valamint az itt előállított tokaji bor nevéről folytatott vita a szlovák-magyar konfliktus egy különleges aspektusa. Az eddigi tárgyalások, melyekben az Európai Unió is aktív szerepet vállal 2008 augusztusa óta, nem vezettek eredményre. Ha továbbra sem sikerül a két félnek megegyeznie, akkor könnyen lehetséges, hogy az ügyben bírósági perrel szolgáltatnak igazságot.
Területi nézeteltérések
A Tokaj-borvidék Szlovákia minél nagyobb területen szeretne tokaji névvel ellátott bort termelni, a magyar fél azonban ragaszkodik a terület lehatárolásához, melynek kiindulópontja az a hozzávetőlegesen 200 hektáros terület, mely a határ túloldalán fekszik. Megoldás a borvidék szlovákiai részének területi kiterjesztése lehet. A szlovák követeléseknek megfelelően a borvidék határon átnyúló részét 908 hektárban kellene elismerni, hiszen Vladimír Chovan földművelésügyi miniszter szerint ennyi terület szükséges számukra ahhoz, hogy minőségi bort tudjanak előállítani. Ezzel szemben Magyarország 564 hektárban maximalizálná a szlovák borvidék területét, amely jelentős kompromisszumot jelent a kiinduló álláspontoz képest. Megegyezés azonban az elrugaszkodott szlovák követelések eredményeképpen elhúzódott.
Háttér: A konfliktus abból adódik, hogy a trianoni határmódosítás eredményeképpen a tokaji borvidék csekély része – megközelítőleg 10%-a, az 1908-as bortörvény alapján, mintegy 200 hektár – Csehszlovákia területére került. A problémát az jelenti, hogy a független Szlovákia igényt tart a tokaji bor előállítására, viszont a borvidék területi lehatárolása nem történt meg. Nem egyértelmű, hogy mely területek jogosultak tokaji termék készítésére. Úgy tűnt, hogy 2004-ben a két ország közel áll a megállapodáshoz. Már az európai uniós keretekhez alkalmazkodva szerződést kötöttek, melyben Szlovákia vállalta, hogy lehatárolja a határon átnyúló borvidéki területet és bevezeti a magyar márka- és eredetvédelmi rendszert. Mivel ez azóta sem történt meg, 2008-ban Magyarország nemzetközi eljárást kezdeményezett.
„Tokaj”, „Tokajsky”
A területi bizonytalanságok az elnevezés körül is bonyodalmakat okoznak. Mindenekelőtt el kell mondani, hogy az Európai Unió 1993-ban Magyarországnak ítélte az eredetvédelem alatt álló Tokaji elnevezést. A borvidék 90%-át területén tudó Magyarország biztosítani kívánja a Tokaji márkanév alatt árusított termékek minőségét, ezért támadja a szlovák bortermelő gyakorlatot. Hivatalosan ugyanis csak a borkülönlegességek viselhetik Szlovákiában a Tokaji nevet, gyakorlatban azonban a minőségi borok is megkapják azt. A vita megoldásának egyik kiindulópontja, hogy 2007-ban miniszteri szinten kinyilvánították, hogy a Tokaj elnevezést mindkét fél védi és megőrzi.
A Tokaji Aszú magyar termék
2008 áprilisában Magyarország a szlovák nyelvhasználatot kérte az Európai Uniótól a tokaji borvidék szlovákiai részére vonatkozóan. Ezt követően 2009 júliusában az Európai Bizottság kétoldalú tárgyalásokat folytatott a két tagállammal. Mind Szlovákiát, mind Magyarországot felkérte, hogy nyújtsa be specifikációs javaslatát, amelyek alapként szolgálnának a további tárgyalásokhoz. Szlovákia megtette, Magyarország nem. A júliusi tanácskozáson sem született egyezség, holott mindketten állítják, hogy tovább szeretnének tárgyalni a Tokaj megnevezés megőrzéséről.
A vita újabb lendületet kapott azáltal, hogy a magyar törvényhozás 2009 júliusában „Tokajiról” „Tokajra” változtatta a borvidék elnevezését. A szlovák földművelésügyi miniszter szerint ez a lépés a két ország közti azon egyezség egyoldalú felrúgását jelenti, melynek értelmében a felek változtatás előtt konzultálnak egymással. A miniszter az EU mezőgazdasági és régiófejlesztési biztosának segítségét kérte a magyar változtatással kapcsolatban. Emellett nehezményezte, hogy az EB-hez benyújtott hasonló tartalmú szlovák kezdeményezést visszautasították. Szlovákia pedig a világban közismert „Tokaji” elnevezést „Tokajsky”-ra és annak ragozott formáira cserélte.
Megjegyzendő, hogy a változtatás nem a szlovák-magyar névvita része, hanem az augusztustól életbe lépett európai uniós bortörvényhez kötődő kötelező módosítások egyik eleme. Az uniós bortörvény értelmében az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borok esetében csakis a földrajzi nevet lehet levédeni. Tokaji földrajzi név pedig nincs, csakis Tokaj, ezért kellett ezt a nevet megjelölni a hivatalos okiratokban. A borok elnevezésénél továbbra is használható a Tokaji név, tehát nem történt márkanévváltoztatás.
Új bortörvény Szlovákiában
A szlovák nacionalizmus nem csak a politika és a közélet színterén, hanem a gazdaságban is megjelenik. Hiszen az új szlovák bortörvény alapján egész Szlovákia egyetlen borrégiót képez, és ennek része Tokaj is. Ez pedig tovább bonyolítja a Tokaj-ügy már így is elég kusza szálait. Az EU földrajzilag védi az egyes borvidékeket, ami alapján csupán Tokajban lehetne előállítani tokaji bort, mivel ahhoz nem csak az ottani földre és a borravan szükség, hanem az ottani pincékre és arra a nemespenészre, ami csakis ott található. A mostani bortörvény viszont az egységes régió alapján azt is megengedi, hogy valaki akár a tokaji szőlőből Pozsonyban készítsen bort. Ez a bortermelők, és nem a szőlőtermesztők érdekeit helyezi előtérbe, teljesen kiiktatva annak regionális jellegét.
Határidő 2011
A borok termékleírását 2011-ig kell eljuttatni az Európai Unióhoz, ugyanis egy borvidékre egy termékleírás kell vonatkozzon. Ha eddig nem sikerül megállapodni, akkor két termékleírás is születhet, mely minden bizonnyal pereskedést eredményezne. Két különböző termékre ugyanis nem használható ugyanaz a név. A szakértők szerint egy ilyen perben Magyarország lenne a kedvezőbb helyzetben, lévén az ő területén található a borvidék 90%-a, neki ítélték oda 1993-ban az eredetvédelem alatt álló Tokaji elnevezést, továbbá Szlovákia a 2004-es megállapodásban foglaltakat sem tartja be. Ily módon Szlovákia akár el is veszítheti a Tokaj nevet… de még ne igyunk előre a medve bőrére.
Medgyesi Ádám
forrás:tokaj.hu
