Az aktus már nyár végén megtörténik, a petesejt viszont csak tavasszal termékenyül meg. Hogy mi ennek az oka? Mielőtt megadnánk a választ, nézzük, hogy hogyan választ párt a denevér.
A Denevér szaporodásához ideális találkahelyre van szükség. A legtöbb repülő emlős nyár végén indul útnak, hogy megtalálja a párját. Ám ahhoz, hogy biztosan partnerre találjon, régi, jól bevált helyre kell repülni. Ilyen szaporodó hely az abaligeti cseppkőbarlang. A barlangok azért kedveltek, mivel itt könnyebben találnak a denevérek párt maguknak és a párzást sem zavarják a rájuk vadászó ragadozó madarak.
Szatyor Miklós, denevérkutató:
-Ilyenkor felkeresik az országban a jelentősebb nászbarlangokat és akár száz, vagy több száz km-es körzetekből is jönnek az állatok szaporodni.
Ezt a kutatók úgy ellenőrzik, hogy a barlangok bejárata előtt hálót feszítenek ki, hogy megfogják és meggyűrűzzék a repülő emlősöket. Ilyenkor sokszor előfordul az is, hogy máshol megjelölt állatot találnak. Így az azonosítószám alapján nyomon tudják követni, hogy az állat honnan származik.
A repkedő hímek párosodás előtt, szaglásuk segítségével döntik el, hogy melyik nőstény került fogamzóképes állapotba. Ha kiválasztotta a megfelelő partnert, a hím rövid nászrepülésbe kezd párjával. Ilyenkor a szokásos 50-200 kHz-es hang helyett jóval alacsonyabb, 10-20 kHz-es hangokat hallatnak. De mi történik repülés után?
-A nőstény beül egy ilyen hasadékba sziklakibúvásra, és a hím odarepül hozzá és hátulról a nyakába harap megfogja, és hátulról történik meg az aktus.
Vannak olyan denevérek, amelyeknek csak egy párjuk van, de például az odúlakó fajok háremet tartanak fenn. Ez azt jelenti, hogy egy hím több nősténnyel is párosodik.
A párzás után különleges dolog történik. A petesejt nem termékenyül meg.
-A hímivarsejtek raktározódnak a méhben, tehát a méhfalba ágyazódnak be és itt speciális biokémiai folyamatok játszódnak le. Az azt jelenti, hogy a méhfal táplálja a hímivarsejteket egész tavaszig, és akkor érik be a petesejt, és akkor történik meg a megtermékenyítés.
Ha a petesejt már a párzás után megtermékenyülne, az utód novemberben születne meg, amikor táplálék sincs és a denevérek is a téli álomra készülődnek. Így a hímivarsejtek több hónapig várják a nőstény méhében, hogy egyesülhessenek a petesejttel. Kivétel ez alól a hosszúszárnyú denevér, amelynél a megtermékenyülés azonnal megtörténik. A petesejt azonban a harmadik osztódás után, nyolcsejtes állapotban megáll a fejlődésben és megvárja a tavasz kezdetét.
Az 50-70 napos vemhesség után a denevér június elején szüli meg utódját.
-Nagyon hamar fejlődik az állat. Egy ideig az anya hordozza magán a kicsit, tehát gyakorlatilag az emlőre szívja magát és repülés közben és vadászat közben is hordozza az állatot.
Később a kis denevéreket – az emberekhez hasonlóan – úgynevezett óvodákban hagyják a szülők, míg ők rovarokra vadásznak. Itt több hasonló korú kölyökre vigyáz néhány felnőtt állat. Az utódok nagyon gyorsan fejlődnek. Mindössze egy hónap múlva már repképesek és vadászni kezdenek. Az ivarérettséget azonban csak másfél-két év múlva érik el. Ekkor keresnek fel ők is egy közkedvelt nászbarlangot.
-freepress.eu-
