A világszerte nagy népszerűségnek örvendő amerikai sorozat, a CSI: Helyszínelők a magyar érdeklődőkhöz is közelebb kerülhet – az eddig az összes helyszínen nagy sikert aratott kiállítás-sorozatának legújabb állomása ugyanis a budapesti Millenáris Park, ahol február 7-ig látható.
A kiállításnak – épp úgy, mint egy „igazi” nyomozásnak – megvan a szabályos útvonala, amelyet – ellentétben a helyszíneléssel – felrúgható, ám az persze elveszi a játék igazi ízét, hisz a későbbi állomások természetesen utalnak a korábban már általunk kinyomozott eredményekre, így hát célszerű követni a kiállítás logikáját.
Hangsúly az „általunk kinyomozott”- kifejezésen; a látogató nem pusztán szemlélődik – egy kevés ideig mi magunk is a világszerte népszerű Helyszínelők társai, és karizmatikus vezetőjük, Gil Grissom beosztottjai lehetünk. Talán ebben rejlik a kiállítás sikere, hisz nem pusztán tanóraszerűen ismerkedünk meg a nyomozói munka részeivel, hanem „taneseteken” ki is próbálhatjuk azt.
Már a helyszíneléskor is figyelnünk kell, hiszen az itt megállapított dolgok képezik a későbbi nyomozói munka gerincét. Időkorlát nincs, bárki kedvére szemlélődhet. Ezt követi a labormunka, ahol részint ugyan csak szemlélődők vagyunk, ám emellett a legkülönbözőbb munkákat kell elvégeznünk az állatszőr-analizálástól a keréknyom-minták, vagy épp töltényhüvelyek összehasonlításáig – mindezeket a lehető legélethűbb formában. Miután az összes kérdésre megtaláltuk a választ, a boncterembe vesszük az irányt, ahol a Helyszínelők törvényszéki szakértője, Dr. Albert Robbins magyarázata helyére teszi a kirakós játék utolsó mozaikját is.
Összefoglalva tehát: érdekes témájú kiállítás, látványos díszletekkel, eszközökkel – mindemellett nem követték el az ilyenkor lehetséges hibák egyikét sem. Nem helyezték a súlypontot túlságosan a körítés hibájába, és a feladatok sem voltak annyira egyszerűek, hogy „hasból” meg lehessen őket oldani. Röviden fogalmazva: egy fogyasztható, élvezhető rendezvény született (újjá) – amely a szórakoztatás mellett érdekes információkat is nyújt a nyomozók munkájáról, illetve az általuk használt, fejlett technológiáról.
Dicsuk Dániel
Fotók: Stiber Judit
– – – – – – – – – – – –
A helyszínelésekhez kötődő tudományágak:
- DNS-azonosítás: megismerkednek a biogenetika alapvető alkalmazási területeivel és a DNS-profilok terén tett felfedezésekkel, melyek jelentős mértékben előremozdították a törvényszéki tudományokat;
- toxikológia: a testszövetekben, testnedvekben és szervekben található gyógyszerek és mérgek azonosítása;
- törvényszéki antropológia: a csontmaradványok törvényszéki célú vizsgálata;
- törvényszéki entomológia: a holttestekben található rovarok és rovarpeték tanulmányozása a halál helyszínének vagy időpontjának meghatározása céljából;
- törvényszéki patológia: a test szervrendszereiben anomáliák és sérülések keresése, melyek magyarázatot adhatnak a betegség vagy halál okára;
- törvényszéki rekonstrukciós művészet: képek létrehozása anatómiai és fiziológiai ismereteket alkalmazva;
- lőfegyver- és tárgynyomazonosítás: a ballisztika alapját képező fizikai elvek megértése, minták párosítása a részletek megfigyelése alapján;
- információtechnológia: az országos adatbázisok, mobiltelefonok, fényképezőgépek, az email és más digitális technológiáknak a bűntények felderítésében játszott szerepének megértése;
- látens ujjlenyomatok: a szabad szemmel nem észrevehető ujjlenyomatok vagy kéznyomatok láthatóvá tétele vegyszerek segítségével;
- vérnyomelemzés: a vérfoltok mintázatának tanulmányozása a fröccsenő vér mozgásának, sebességének, irányának és helyének kiderítése céljából, melyek mind segítenek rekonstruálni, mi történt a bűntény helyszínén.
