Ötezer államilag támogatott távmunkahely jött létre az elmúlt nyolc évben Magyarországon. A munkaügyi minisztérium az 1078 sikeres pályázatra a Munkaerőpiaci Alapból 3 milliárd forintot fordított. 2001-ben a munkavállalók egy százaléka dolgozott távmunkásként, mára számuk 5 százalékra emelkedett. De ez az eredmény még mindig elmarad az Európai Uniós átlagot jelentő 13 százaléktól.
De vajon mikor beszélünk távmunkáról?
Simon Gábor államtitkár, SZMM, a Távmunka Tanács elnöke válaszol:
– A munkatörvénykönyvében tulajdonképpen a foglalkoztatás legmagasabb szintű jogszabályában rögzítettük a kritériumokat a távmunka végzéshez. Azt mondjuk, hogy ma Magyarországon az a távmunka végző, ki munkaszerződéssel, a munkáltató telephelyétől távol, infokommunikációs eszközökkel, számítógép, Internet segítségével végzi a munkáját.
Azt látjuk, hogy ez egy nagyon precíz, nagyon jól körül írt jogszabály, de mára rugalmasabbá kell tenni. Az EU ezen a téren már oldotta a maga szigorúságát. Az Európai Unióban az számít távmunka végzőnek, aki egy héten egy alkalommal egy nap távmunkát végez.
Azt gondolom, hogy ezen a téren van dolgunk a jogszabállyal, picit rugalmasabbá kell tenni, hozzá kell igazítani az EU-s normákhoz.
A távmunka, ami számítógéppel, Internet használattal végzett munkát jelent, azt mondhatom, hogy mindazt amit számítógéppel el tudunk végezni munkaként és nem igényel közvetlen állanód személyes kapcsolódást, az egyfajta átalakítás, egyfajta végiggondolás nyomán alkalmassá tehető távmunka végzésben elvégzett munkává. Gondoljunk csak bele, hogy mind az amit a számítógéphez kötődően egy informatikus csinál: programoz, adatot rögzít, szkennel, digitalizál, fejleszt – ezek elvégezhetőek távmunkában otthoni munkavégzéssel, vagy akár közösségi munkától távol eső távmunkahelyen, de az élet más területein is igaz.
Egy könyvelő, egy fordító, egy nyelvtanár speciális helyzetben, tehát mindaz, amihez számítógép kell, és egy meglévő szakmai tudás, azon keresztül kivitelezhető, az alkalmazható távmunkában. Klasszikusan a nagy cégeknél a back office feladatok ilyenek, amikor valaki egy call centerben dolgozik, vagy mondjuk valaki logisztikai feladatot lát el, vagy például amikor arról beszélünk, hogy elektronizálni, digitalizálni kell az ügyiratokat ahhoz, hogy egy e-kormányzat, egy digitális kormányzás egy szolgáltató állam koncepciójának megfeleljünk, akkor ez is például távmunkában végezhető. Nagyon széles spektrumban több száz szakma több száz munka ilyen módon elvégezhető.
Munkavállalói és munkáltatói oldalon is megéri ezt a munkaformát alkalmazni, az összes kutatás, az összes tanulmány, az összes gazdasági szereplővel való felmérés azt mutatja, hogy mind a munkaerő költségcsökkentése, mind a munkahatékonyság növelésén, jelentős előrelépéseket lehet tenni.
Praktikus hasznokon keresztül is megérthető, hogy miért érdemes ezt csinálni, hogy egy cégnek amikor fejleszteni akar, akkor nem kell még nyolc irodahelységet kibérelni a belvárosban, hanem keres olyan munkatársakat, akik egy projektbe szerveződve meg tudják ezt a feladatot oldani. Amikor egy nagy cég arról gondolkodik, hogy hova helyezi ki a back office, a háttérfeladatokat végző egységét, mondjuk egy call centert, akkor Magyarország az elmúlt időszakban jelentős előrelépést tudott tenni, versenyképesebbek tudunk lenni, mint a régió más országai.
A munkavállaló oldaláról pedig egy rugalmasabb élethelyzetet jelent, amikor valaki gyermekét neveli, amikor az idős hozzátartozóját ápolja, vagy saját maga olyan élethelyzetben van, akár azért mert fogyatékkal él, mozgáskorlátozott, vagy más módon az életét figyelembe kell venni a foglalkoztatáshoz való kapcsolódásban, akkor azt tudom mondani, hogy ez is egy alkalmas eszköz. Mind két oldalon annyit látunk, hogy megéri ennek a formának az alkalmazása. Egy dolgot azért el kell mondanom, hogy ez az önkéntességen alapul. Tehát bárki, bármikor nem tud távmunkássá válni, ehhez azért az a személyiségbeli képesség is kell, hogy tudjon egyedül dolgozni, képes legyen az önálló munkavégzést, és ehhez párosulva egy más típusú munkaszervezést és munkakapcsolódást megvalósítani. Ezek is hozzájárulnak a dologhoz. Ezért azt gondolom, hogy az önkéntességnek fontos szerepe van.
A Távmunka Tanácsot a Kormány és a munkaügyi Tárca foglalkoztatáspolitikai stratégiájának az „Esélyt a jövőnek” program keretében, 2003-ban hozták létre. A szakmai tanácsadó testület legfőbb feladata, hogy segítse a hazai távmunka elterjesztését.
– Hét év alatt hét pályázatunk volt, a pályázatok segítségével 5000-nél több munkahelyet hoztunk létre, 3 milliárd forintot tudtunk célzottan a pályázatok keretében távmunkára fordítani. Több mint ezer sikeres pályázattal büszkélkedhetünk, és ennek az időszaknak az eredményeként gyakorlatilag megtöbbszöröződött a távmunkában dolgozók aránya.
2001 – 2002 környékén olyan 1% körüli volt a távmunkában dolgozók aránya, mára a nagyon szigorú kritériumok ellenére is 5% körüli, és az én prognosztizációm, szándékaim szerint is az Európai Uniós fejlesztési ciklus végére 2013-ra pedig ezt megduplázzuk, elérjük a 8-10%-ot. Ezzel gyakorlatilag az Európai Uniós átlag közelébe kerülünk,- mondja az államtitkár.
A szaktárca a jövőben nemcsak állami, hanem uniós forrásokból is növelni szeretné a távmunka lehetőségeket. A munkaerőpiac modernizálását, a megváltozott munkaképességgel élő és hátrányos helyzetű emberek, valamint inaktívak és munkanélküliek munkába állását az Európai Unió és a magyar kormány több 10 milliárd forinttal támogatja.
-freepress.eu-
