A munkaviszony bejelentése egyrészt a hozzá kapcsolódó fizetési kötelezettségek révén az állami adó- és járulékbevételeit növeli, másrészt a munkavállaló számára biztosítotti jogviszonyt keletkeztet.
Ehhez kapcsolódva az alábbiakra hívjuk fel mind a munkavállalók, mind a munkaadók figyelmét, hiszen a jogszerű foglalkoztatás nem elhanyagolható körülmény.
1.) A munkavállalót érintő előnyök és hátrányok.
A bejelentés nélküli foglalkoztatás rendkívül hátrányos a munkavállalóra nézve, hiszen számos jogosultságtól esik el. Gyakori eset, hogy a munkavállaló keresőképtelen betegként szerez tudomást erről, amikor is orvosa, vagy gyógyszerésze számítógépén TAJ száma ún. „piros” jelzést kap. Ebben az esetben, az ellátást követően, mindenképpen ajánlott a jogviszonyt rendezni, hiszen ez a későbbiekben kihathat az esetleges táppénz, vagy egyes anyasági ellátások (pl.: terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési díj) igényjogosultságára is. Ugyancsak jelentős problémát okoz, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás időszaka mind az öregségi nyugdíj, mind a szolgálati idő meghatározásánál figyelmen kívül marad, így a munkavállaló későbbi nyugellátása is veszélybe kerül.
Az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít a bejelentés nélküli foglalkoztatás felszámolására és rendszeresen ellenőrzi a bejelentés nélküli foglalkoztatással leginkább érintett munkáltatói kört. Az ellenőrzések nyomán a munkáltatót a le nem rótt járulékok megfizetésére kötelezi az adóhatóság, de ha azt állapítja meg, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás mellett a munkáltató a munkavállalótól nem vonta le a járulékokat („zsebbe fizetett”), akkor a munkavállalót kötelezi az őt terhelő járulékok megfizetésére.
A bejelentés nélküli foglalkoztatás felszámolásában a munkavállalók is sokat tehetnek. Számos későbbi kellemetlenségtől és esetleges fizetési kötelezettségtől kíméli meg magát az, aki kétség esetén az illetékes Egészségbiztosítási Pénztárhoz fordul felvilágosításért, illetve az internetkapcsolattal és ügyfélkapuval rendelkező munkavállalók elektronikus úton maguk is meggyőződhetnek foglalkoztatási viszonyuk jogszerűségéről.
Amennyiben az APEH tudomást szerez a bejelentés nélküli foglalkoztatás tényéről a munkáltatóval szemben –a jogviszony tisztázása érdekében– megteszi a szükséges intézkedéseket.
2.) A bejelentés nélküli foglalkoztatás munkáltatót terhelő szankciói
Az adóhatóság ellenőrzései során elsősorban a foglalkoztatás során alkalmazott magánszemélyek utáni bejelentési, bevallási, járulék- és adófizetési, illetve nyilvántartás-vezetési kötelezettségek teljesítését ellenőrzi.
Sokszor előfordul, hogy a foglalkoztatók nem tesznek eleget a foglalkoztatott magánszemélyek esetében bejelentési kötelezettségüknek, azaz feketén, munkaszerződés nélkül foglalkoztatnak munkavállalókat. Sok esetben a munkavállaló mindebből semmit sem vesz észre, hiszen fizetést, bérpapírt kap. Az alkalmi foglalkoztatás során előforduló hiba, hogy a munkáltatók elmulasztják beragasztani a munkavállaló alkalmi munkavállalói kiskönyvébe az adott napi bélyeget, vagy egyéb olyan szabálytalanságot követnek el, melynek következtében a későbbiek során már nem követhető, hogy adott munkáltatónál mely személyek végeztek munkát.
A be nem jelentett alkalmazott foglakoztatásának megállapítása esetén az adóhatóság által kiszabható szankció a legsúlyosabbak közé tartozik, mértéke munkavállalónként akár 1 millió forintig is terjedhet. Mindemellett a törvény ilyen esetben – legalább három havi foglalkozatást vélelmezve – kötelezi az adóhivatalt, hogy a járulékkülönbözet megfizetését is előírja. Ha valamely foglalkoztató még egyszer „lebukik”, akkor az újabb mulasztási bírság mellett, a két lebukás közötti teljes időtartamra meg kell fizetni a járulékokat a be nem jelentett alkalmazottak után. A járulékok megállapítása mellett az adóhatóság a 75 %-ig terjedő adóbírságot és késedelmi pótlékot is megállapítja, így összességében a fizetési kötelezettség mértéke akár többszöröse is lehet annak, mintha eredetileg is jogkövető magatartást tanúsított volna a munkáltató.
Ellenőrzéseik eredményeit és tapasztalatait az APEH az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár folyamatosan egyezteti, a feltárt szabálytalanságok így jogalapul szolgálhatnak más szervek ellenőrzéséhez is.
3.) Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listája
A jövőben, elsősorban a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége érdekében, de a más szervek által lefolytatandó eljárásokban történő felhasználás céljából, valamint a jogkövető adózói magatartásra ösztönzés érdekében az adóhatóság honlapján megjeleníti azon adózók nevét (székhelyét, adószámát), akik a foglalkoztatott személyre vonatkozóan az adóhatóság felé fennálló bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Az adózó adatai mellett nyilvánosságra kerül a jogsértést megállapító határozat kelte és végrehajthatóvá válásának napja.
A nyilvánosságra hozatal csak azon adózókat érinti, akik 2009.06.01-ét követően nem tettek eleget a bejelentési kötelezettségüknek, és az erre vonatkozó adóhatósági megállapítás jogerős és végrehajthatóvá vált.
Ehhez kapcsolódóan szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az adózás rendjéről szóló törvény 172. § (2) bekezdése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén kiszabható mulasztási bírságra vonatkozóan, 2009. 06. 01. hatállyal megváltozott.
Ennek értelmében amennyiben az ellenőrzés megkezdése előtt az adózó a hiányosságot önként feltárva és pótolva a biztosítási jogviszonyt az adóhatóság felé bejelentette, mulasztási bírság kiszabására nem kerül sor.
Az adóhatóság tapasztalatai szerint a jogszabályváltozás adta – szankció nélküli – önkéntes pótlási lehetőségnek köszönhetően egyre többen rendezik és teszik jogszerűvé önként a foglalkoztatotti bejelentéseiket, továbbá a súlyosabb bírságnak köszönhetően az utóbbi években ott, ahol az adóhatóság többször is megjelent, a mulasztások csökkenő tendenciát mutatnak.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága
