Elsősorban munkahelyteremtésre használható fel 5,6 milliárd forint Szerencsen és a környék településein önkormányzatoknak és vállalkozásoknak, hogy mérsékelje a Szerencsi Cukorgyár bezárása miatti foglakoztatási veszteségeket. A pályázatokat december 15-ig nyújthatják be a jogosultak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz – hangzott el november 19-én Szerencsen megtartott sajtótájékoztatón. A világörökségi kapuzatban szervezett eseményen Rónavölgyi Endréné hangsúlyozta, hogy a 119. éves cukorgyár bezárása óriási veszteség a dolgozóknak, a városlakóknak és az önkormányzatnak egyaránt. A polgármester szerint mivel a történteken nem lehet változtatni, ezért napjainkban már inkább azért kell dolgozni, hogyan lehet a kárt enyhíteni. Ez utóbbit szolgálja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kidolgozott program, ami pályázat útján megteremti a pénzügyi lehetőséget arra, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, a meglévő vállalkozásoknál pedig bűvöljön a foglalkoztatás. Forgács Barnabás szakállamtitkár (fotónkon) hangsúlyozta: a minisztérium arra számított, hogy legalább két feldolgozóüzem – a kaposvári mellett a szerencsi – megmarad Magyarországon. Miután az elmúlt évben négy cukorgyárat zártak be a tulajdonosok, így a Nemzeti Diverzifikációs Program előkészítése, a szabályozás részleteinek kimunkálása hosszabb időt vett igénybe, ezért az idén november 16 – án láttak napvilágot a részletek. Az Európai Bizottsággal történt alapos és széleskörű egyeztetés eredményeként alakult ki a pályázati struktúra. Diverzifikációs célokra a négy bezárt cukorgyár által érintett területeken összesen 17 milliárd forint áll rendelkezésre, amiből 5,6 milliárd forint használható fel Szerencsen és térségében. Ebből az összegből a legtöbb forrás, mintegy 2,3 milliárd forint szolgál mező-gazdasági fejlesztésekre, feldolgozó üzemek korszerűsítésre. Mezőgazdasági termékek értéknövelésének támogatására 840 millió forint fordítható. További közel 1-1 milliárd forint szolgálja a mikrovállalkozások fejlesztését, valamint a turisztikai tevékenységek ösztönzését, miközben településfejlesztésre közel négyszázmillió forint, a vidéki örökség védelmére pedig csaknem 200 millió forint jut. Az egyes jogcímeken belül -amennyiben ez szükségessé válik – lehetőség van a pénzügyi források átcsoportosítására. Forgács Barnabás hangsúlyozta, hogy egy hónap áll a kedvezményezettek rendelkezésére hogy kimunkálják fejlesztési elképzeléseiket és az előírt határidőre benyújtsák a pályázataikat. Építési engedélyhez kötött beruházásnál a jogerős hatósági határozatot csak a kifizetési kérelemhez kell majd benyújtaniuk a nyerteseknek. A szakállamtitkár kiemelte, hogy a kiírás szerint a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a kertészetben, valamint a többi jogcímen is szinten minden reális kezdeményezés támogatásra számíthat, aminek a mértéke 40 százalék, míg a településfejlesztésnél és az örökségvédelemnél 100 százalék. Ficsor Ádám (fotónkon) arra hívta fel a figyelmet, hogy a diverzifikációs programban Szerencs és térsége számára meghatározott 5,6 milliárd forint közel 10 milliárd forint értékű – többségében munkahelyeket teremtő – beruházás megvalósulását teszi lehetővé. A cél az, hogy legalább annyi munkahely keletkezzen a program segítségével, mint amennyi a cukorgyár bezárásával elveszett. Ehhez a szükséges pénz rendelkezésre áll, most már a vállalkozásokon múlik, hogy éljenek a lehetőséggel. A Nemzeti Diverzifikációs Program szinkronban van az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal, így az önkormányzatok, vállalkozók már az eddig megszerzett tapasztalatok birtokában készíthetik el a pályázataikat. Erre nincs sok idő, mert 2009. december 16-ig kell benyújtani az igényeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A tervek szerint a pályázatok elbírálása két-három hónapon belül megtörténik, így már a jövő tavasszal el-kezdhetők a fejlesztések, amelyek megvalósítására egy év áll rendelkezésre, mert az Európai Unió előírása szerint 2011. szeptemberéig le kell zárni a programot és el kell számolni a milliárdokkal.
S.L.
