Alkotmányos a szuperbruttósítás, miután ez az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező – mondta ki az Alkotmánybíróság a januárban életbe lépő személyijövedelemadó-változásokról kedden. Az indítványozók, köztük Szabó Máté ombudsman azért fordultak az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint az adóalap-növelő tételek bevezetése miatt adózni fog a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem,
az állam a munkáltató által fizetett járulékok után keletkeztet a magánszemélyeknél adófizetési kötelezettséget. A szakszervezetek, bár nem tartják jó ötletnek a szuperbruttósítást, elfogadják az Alkotmánybíróság döntését.
Az Ab azzal utasította el a szuperbruttósítás alkotmányosságát vitató beadványokat, hogy az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összege.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke összességében nem tartja problémának a személyi jövedelemadó új számítási módját, bár – mint mondta – értelmét sem látja. Véleménye szerint a szuperbruttósítás a munkavállalói jövedelmeket nem befolyásolja jövőre, a nettó bért nem ez határozza meg.
A LIGA Szakszervezetek nem ért egyet az Alkotmánybíróság állásfoglalásával, de természetesen tudomásul veszi azt, hiszen alaptermészete a jogkövetés – mondta Gaskó István, a szakszervezeti szövetség elnöke. Hozzátette: furának találja, hogy a járulék is adóalapot képez, és reméli, hogy a kormány ezt előbb-utóbb meg fogja változtatni.
Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint a nettó béreket befolyásolja-e a szuperbruttósítás úgy válaszolt: az attól függ, hogyan kalkulálnak majd, kompenzálják-e a járulék megadóztatásával jelentkező többlet adót a nettó bérben.
(MTI)
