A Bizottság őszi előrejelzése szerint az EU gazdasága az idei év második felében kiemelkedik a recesszióból, bár a GDP csökkenése 2009-ben összességé ben még mindig körülbelül 4%-ot tesz ki. 2010-ben fokozatos élénkülés várható, az előrejelzés szerint a GDP növekedése ekkor ¾%-os, majd 2011-ben mintegy 1½%-os lesz.
A gazdasági tevékenység rövid távú élénkülése a külső környezet és a pénzügyi feltételek javulásának, valamint a jelentős költségvetési és monetáris politikai intézkedések végrehajtásának az eredménye. A későbbiekben azonban várhatóan számos tényező korlátozza majd a magánkeresletet és így az élénkülés erősödését. Mindenekelőtt továbbra is kedvezőtlenek maradnak a munkaerő-piaci körülmények: az EU munkanélküliségi rátája várhatóan eléri a 10¼%-ot. Az előrejelzés szerint az államháztartási hiány szintén növekedni fog – 2010-ben a GDP 7½%-ára –, majd 2011-ben a gazdaság élénkülése és az ideiglenes intézkedések fokozatos megszűnése miatt némileg visszaesik.
„ Az EU gazdasága lassan kilábal a recesszióból . Ez nagyrészt a kormányok, a központi bankok és az EU ambiciózus intézkedéseinek köszönhető, amelyek megakadályozták a rendszer összeomlását és lökést adtak a gazdaság helyreállításához is. Az előttünk levő út azonban még mindig tele van kihívásokkal. Ahhoz, hogy megmaradjon a mostani lendület és az élénkülés tartóssá váljon, alapvető fontosságú, hogy az összes bejelentett intézkedést teljes egészében végrehajtsuk és befejezzük a banki ágazat rendbehozatalát. Itt az ideje, hogy középtávra is kitekintsünk és megfontoljuk, hogyan kezelhetjük a válságnak a munkaerőpiacra, az államháztartásra és a potenciális növekedésre gyakorolt káros hatását ” – mondta Joaquín Almunia, a gazdasági és monetáris ügyekért felelő biztos.
Az EU gazdasága, miután történetének legmélyebb, leghosszabb és legátfogóbb recesszióját élte át, most fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt hónapokban a gazdasági és pénzügyi helyzet jelentős javulásának lehettünk tanúi, főként a példa nélkül álló költségvetési és monetáris politikai intézkedések megvalósításának köszönhetően. Számos pénzügyi mutató visszatért a válság előtti szintre, miközben a bizalom erősödik. A globális növekedéssel és kereskedelemmel kapcsolatos kilátások is javultak, különösen a fejlődő piacgazdaságokban. E fejlemények és a kedvező állománykiigazítás nyomán az idei év második felében az EU és az euróövezet GDP-je várhatóan újra növekedni kezd.
Fokozatos élénkülésre szá míthatunk
A rövid távon javuló uniós és globális kilátások részben átmeneti tényezőkből erednek. Mivel ezek hatása 2010 folyamán elhalványul, a globális tevékenységek valószínűleg kissé visszaesnek. Ezért az előrejelzés időszakában az EU exportjánaknövekedése várhatóan csak fokozatosan szilárdul meg. A hazai kereslet továbbra is számos korláttal kerül szembe. Az előrejelzés szerint a beruházások – az alacsony kapacitáskihasználást, a viszonylag gyenge keresleti kilátásokat, a visszafogott jövedelmezőségnövekedést és a még mindig mérsékelt hitelbővülést tükrözve – 2011-ig nem élénkülnek. Bár a magánfogyasztás a válság idején stabilizáló tényezőnek bizonyult, a következő időszakban a kiadások várhatóan csökkennek, mert a háztartások nem növelhetik hitelfelvételüket és a munkaerő-piaci kilátások rosszak. További korlátozó tényezőt jelent a pénzügyi válságnak a potenciális kibocsátásra gyakorolt esetleges hátrányos hatása. Így az előrejelzések szerint a kezdeti fellendülés után a GDP-növekedés az EU-ban és az euróövezetben kissé csökken, majd 2010 második felében és azt követően újra erőre kap.
Nyomás alatt a munkaerőpiac és az államháztartás
Bár az EU munkaerőpiaca a vártnál ellenállóbbnak bizonyult a válsággal szemben (nagyrészt a rövid távú szakpolitikai intézkedések, korábbi reformok és néhány tagállamban az aktív munkaerő tudatos megtartása következtében) az elkövetkező negyedévekben nagyobb arányú leépítés várható. Ebben az évben a foglalkoztatás körülbelül 2¼%-kal zsugorodik, majd 2010-ben mintegy 1¼%-os további csökkenés várható, ezután 2010 végén és 2011-ben az élénkülés megszilárdulásával fokozatosan stabilizálódhat.
Az államháztartásokat szintén erősen sújtotta a válság. Az előrejelzések szerint az EU-ban ebben az évben megháromszorozódik az államháztartási hiány (a 2008-as 2¼%-kal szemben eléri a GDP közel 7%-át) majd 2010-ben tovább emelkedik, körülbelül 7½%-ra. Ez a romlás részben az automatikus stabilizátorok működésének és a gazdaság támogatását célzó diszkrecionális intézkedéseknek tulajdonítható, de tükrözi azt is, hogy a visszaesés miatt a szokásosnál erősebb a bevételcsökkenés. 2011-ben a hiány várhatóan csekély mértékben, valamivel a GDP 7%-a alá csökken, amint megélénkül a gazdasági tevékenység és megszűnnek az átmeneti intézkedések. Az adóssághányad azonban növekedő pályán marad.
Az infláció továbbra is csekély
A jelenleg rendkívül alacsony infláció várhatóan némileg növekedik az EU-ban és az euróövezetben, de az előrejelzés időszakában visszafogott marad. Az előrejelzések szerint a HICP-infláció 2010-ben átlagosan valamivel 1% fölött lesz és 2011-ben körülbelül 1½%-ot ér el mind az EU-n, mind az euróövezeten belül. Miközben az emelkedő nyersanyagárak valószínűleg felfelé irányuló nyomást fejtenek ki, a lanyha gazdaság és a gyenge bérnövekedés tompítja az inflációt.
A bizonytalanság változatlanul nagy
A recesszióból épp kikerülő uniós gazdaság kilátásai rendkívül bizonytalanok, ugyanakkor nem elhanyagolható, de nagyrészt kiegyensúlyozott kockázatokkal lehet számolni Az élénkülés meglepően erős lehet, ha a szakpolitikai intézkedések a vártnál hatékonyabbnak bizonyulnak a pénzügyi ágazat stabilitásának helyreállítása és a bizalom erősítése terén, vagy ha a globális kereslet határozottabban erősödik. Másrészt a rossz munkaerő-piaci körülmények hatása és a beruházások korlátai a vártnál erőteljesebbnek bizonyulhatnak. Emellett ha a banki ágazat nem javítja mérlegét, nem lesz képes elegendő támogatást biztosítani az élénküléshez. Az inflációs kilátásokkal kapcsolatos kockázatok nagyrészt kiegyensúlyozottak.
