Korszerű, környezetbarát technológián alapuló bioerőmű építését kezdi meg 2010-ben az ELMIB csoport Salgótarjánban. A létesítmény 2012-től mintegy 3800 háztartás és 700 intézmény távfűtéséhez biztosít olcsóbb hőt, és húszezer háztartás ellátásához termel elegendő villamos energiát. A beruházás eredményeként száz új munkahely jöhet létre.
Az ELMIB csoport egy Nyugat-Európa számos országában bevált, modern technológiájú, környezetbarát biomassza erőművet épít Salgótarjánban. A 2012. végéig felépülő korszerű, gyakorlatilag füstmentes, a város zöld programjához illeszkedő bioerőmű a helyi adottságokra támaszkodó villamosenergia-termelés mellett hosszú távon biztosítja majd Salgótarján kedvező árú távhő-ellátását is.
Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere hangsúlyozta, a város az elmúlt években sokat tett azért, hogy a távhőszolgáltatást versenyképessé tegye, és minél többeket ösztönözzön a környezetbarát közösségi fűtési mód választására. A városban ezért – Magyarországon szinte egyedülálló módon – a hődíj nem tartalmaz nyereséget, szinte kizárólag a fűtési energia költségének alakulásától függ. A megépülő biomassza erőműtől átvett hőenergia ára a jelenleginél kedvezőbb, ezért a polgármester a mindenkori gázárból adódó díjhoz képest a távhő árában mintegy 10 százalékos csökkenésre számít. Ez Salgótarján 3800 háztartásának jelent majd komoly megtakarítást az erőmű működésének első pillanatától kezdve. A városi távhőellátás hatékonyságának további javításához ugyanakkor új fogyasztók bekapcsolása is szükséges. A fejlesztések lehetőségét a város az ELMIB csoporttal közösen vizsgálja.
Az építkezést a szükséges hatósági engedélyek beszerzését követően, várhatóan jövőre kezdi meg az ELMIB csoport, és az erőmű a tervek szerint 2012. IV. negyedévétől üzemel. A létesítmény hőértékesítése a teljes kapacitás kihasználása esetén mintegy 200 ezer GJ lesz évente, ami a városi távfűtés jelenlegi hőigényének több mint a felét fedezi. Az erőmű áramtermelő kapacitása eléri a 12,5 megawattot, ezzel közel húszezer háztartás, Salgótarján lakossága látható el árammal. Az erőműben foglalkoztatottak létszáma a tervek szerint 15-20 fő lesz, ám a beruházás további 60-80 új munkahelyet teremt az alapanyag-beszállítóknál.
A mintegy 9 milliárd forintos beruházással megépülő létesítmény elsősorban a máshol nem hasznosítható faanyagokat – erdészeti és faipari hulladékot, fűrészport, illetve a faipari felhasználásra egyébként alkalmatlan aprítékot – használja majd fel. A fás szárú anyagokra alapozó erőmű egyik legfőbb előnye a hagyományos erőművekkel szemben az alacsonyabb környezetterhelés. A létesítmény gyakorlatilag füstmentesen üzemeltethető, miközben a hátramaradó hamu – megfelelő technika alkalmazásával – a termőtalaj minőségének javításához is felhasználható lesz.
Kele József, az ELMIB vezérigazgatója hangsúlyozta: az ELMIB csoport – akárcsak az ország más területein – Salgótarjánban is a település igényeihez igazodó megoldást dolgozott ki, mely nem csupán a környezetbarát, azaz a megújuló forrásokra alapuló, fenntartható energiagazdálkodást szolgálja, hanem a lehető legnagyobb költségmegtakarítást is eredményezi. A társaság számára fontos, hogy – a hazai energetikai célkitűzésekkel és az uniós irányelvekkel összhangban – csökkentse a települések és az ország kiszolgáltatottságát, függését az egyre dráguló energiaimporttól.
Az ELMIB csoport az elmúlt hónapokban indította el Dömsödön az ország harmadik legnagyobb mezőgazdasági hulladékot hasznosító biogáz erőművét. A beruházás a környéken keletkező mezőgazdasági mellékterméket használja fel, sőt, veszélyes hulladéknak számító éttermi maradékot, elhasznált étolajat is ártalmatlanít. Évente 11 ezer megawatt óra villamos energiát termel, ami egy Dömsöd méretű település, mintegy háromezer háztartás energiaellátására elegendő. Kaposváron – a salgótarjánihoz hasonlóan – szintén 2012-re épül meg a csoport biomassza erőműve, amely a somogyi megyeszékhelyen is segít a távfűtés árának mérséklésében, miközben villamos energiát is termel. A bioerőmű-beruházások mellett a társaság Tatabánya fűtőerőművének résztulajdonosaként a városi távfűtés fejlesztését is tervezi.
Az ELMIB csoport Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő, magyar magántulajdonosi háttérrel rendelkező energetikai társasága. Konszolidált árbevétele 2008-ban megközelítette a 21 milliárd forintot, ami az előző évinek több mint kétszerese. A társaság adózott eredménye – hasonló arányban emelkedve – megközelítette a másfél milliárd forintot. A csoport konszolidált saját tőkéje 8 milliárd forintra nőtt.
A dinslakeni erőmű
A neustrelitz-i erőmű elhelyezkedese
|
Biomassza erőművek Magyarország természeti adottságai a biomasszára alapuló energia-termeléshez teremtenek kedvező feltételeket, vagyis az olyan erőművek létrehozásához, amelyek növényi anyagok elégetésével nyerik vissza a fotoszintézis során „eltárolt” energiát. Előnyük, hogy az alapanyag rendszeresen és biztonságosan újra termelhető, nem érzékenyek a fosszilis energiahordozók árváltozására, és csökkentik az ország energia-kiszolgáltatottságát. A biomassza erőművek széndioxid-hatása semleges: a C02 kibocsátás akkora, amennyi széndioxidot a növény a fotoszintézis során elhasznált. Ezen kívül a biomassza-előállítás megoldást jelent a mezőgazdasági termelés problémáira is. A szigorú uniós ugaroltatási szabályok például nem vonatkoznak az energiatermelés alapját adó növényekre, de megoldást jelent a biomassza-erőmű a mezőgazdaság túltermeléséből származó károk enyhítésére is. Magyarországon például évi félmillió tonna felesleges tüzifa keletkezik, amelyet az erdőgazdaságok többsége nullszaldósan vagy veszteséggel exportál. A biomassza alapú energia-termelés leginkább kipróbált, és folyamatosan fejlesztett ága a fás szárú energia-növényekre épül. A fás szárú energianövények fűtőértéke abszolút száraz állapotban magasabb, hamutartalma alacsonyabb, energetikai, fűtéstechnikai szempontból összetételük kedvezőbb, mint a lágyszárú energianövényeké (energiafű, energiakender, stb.). A fás szárú energianövénynek kevesebb a CO2 kibocsátása más tüzelőanyagokhoz képest, elégetése során alacsony a kénkibocsátás, hamuja pedig felhasználható a talaj tápanyag tartalmának visszapótlására. A fás szárú energiaültetvények (nem keverendő össze a "hagyományos" erdővel), energetikai célra telepített, sűrű faállományú speciális ültetvények. Letermelésük (vágásfordulójuk) fajtától és technológiától függően 2-5 év, élettartamuk 10-20 év is lehet, újratelepítéses hasznosításnál (hengeres fa) általában 10-12 év. Magyarországon az elmúlt években alapvetően az erdőgazdaságban termelt tüzifa bázison épültek erőművi méretű villamosenergia-termelő kapacitások. A már működő ilyen erőművek leginkább a korábbi szén-alapú energiatermelő-kapacitások átalakításából jöttek létre, az Európai Uniós csatlakozás előtt. A hazai szénerőművek egy része – Mátrai Erőmű, Bakonyi Erőmű, a Pannon Hőerőmű (Pécsi Erőmű), AES Tisza Erőmű – környezetvédelmi programjainak része volt a fás szárú növényekre alapozott villamosenergia-termelés megkezdése. A fejlesztéseknek köszönhetően a fás szárú növényekre épített biomassza-erőművek hatékonysága folyamatosan fejlődik. A legmodernebb kazánok a széndioxid-kibocsátást minimális szintre csökkentették, miközben jelentősen növelték az energia-előállítás hatékonyságát. Az Európai Parlament 2008. december 17-én fogadta el a megújuló energia-direktívát. Az új uniós szabály létrehozásának célja, hogy az EU 2020-ra 20 százalékra növelje a megújuló energiák alkalmazásának részarányát. Magyarországon az energia-termelésnek 4,3 százaléka származott megújuló forrásból 2005-ben, a direktíva szerint ezt az arányt hazánknak 2020-ig 13 százalékosra kell növelnie. |
