Október 25-én, vasárnap kezdődik a téli időszámítás. Hajnali három órakor 2 órára kell visszatekerni az órákat. Az átállás a MÁV és a Volán menetrendjét is érinti – közölték a közlekedési társaságok az MTI-vel. A MÁV menetrendjét nem kell módosítani, ám néhány nemzetközi vonat a határállomásokon, illetve a belföldi járatok a kiinduló állomásokon várják be a téli időszámítás szerinti indulási időt. A Volánbusz belföldi járatait nem érinti az óraátállítás, az úton lévő nemzetközi autóbuszjáratok – amennyiben a forgalmi viszonyok megengedik – a meghirdetettnél 1 órával korábban érkeznek úti céljukhoz.
A Budapestről Bukarestbe induló Dacia nemzetközi gyorsvonat Lőkösházán, a Bukarestből Budapestre tartó Dacia expressz Békéscsabán várja be a téli időszámítás szerinti indulási idejét. A Beograd nemzetközi gyorsvonat Belgrád felől érkező budapesti járata Kiskunhalason várakozik a téli időszámítás szerinti indulási időre – olvasható a MÁV közleményében. Azokat a kettő és három óra közötti belföldi személyvonatokat, amelyek menetrend szerint hajnali három óráig nem érkeznek meg a célállomásukra, a vonatindító állomások már a téli időszámítás szerint indítják.
A Volánbusz belföldi járatait nem érinti az óraátállítás, az úton lévő nemzetközi autóbuszjáratok – amennyiben a forgalmi viszonyok megengedik – a meghirdetettnél 1 órával korábban érkeznek úti céljukhoz. Közlésük szerint az átállás a többi között az athéni, genfi, a hamburgi, londoni, szófiai és a kijevi járatokat érinti. A Malév tájékoztatása szerint nem lesz éppen közlekedő járata, de október 25-től léptetik életbe téli menetrendjüket. Ebben az időszakban 38 ország, 61 városát érhetik el a magyar nemzeti légitársaság és partnereinek gépeivel Budapestről.
Kapás Mihály a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) országos diszpécserszolgálatának vezetője az MTI-nek nyilatkozva elmondta: az őszi átállás során nem spórol meg az ország energiát, általában ugyanolyan szinten marad a fogyasztás, tavasszal viszont mérhetően kevesebbet fogyasztunk. Kifejtette: az átállásnak köszönhetően az ország átlagosan egynapi villamosenergia-fogyasztást spórol meg, ez 120 ezer megawattóra. Ha feltételezzük, hogy egy évben egy háztartás 3000 kilowattórát fogyaszt, akkor ez 40 ezer háztartás teljes évi fogyasztását jelenti – tette hozzá.
Magyarországon 1980-ban vezették be a nyári és téli időszámítást, az energiával való takarékoskodás érdekében. Az átállást szabályozó 1996-os kormányrendelet szerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
(MTI)
