Megint riogatják a vidéki népet a vasúti mellékvonalak drasztikus felszámolásával, miközben a „vízfejek” a magas székvárosban százmilliárdokat fecsérelnek el az adófizetők forintjaikból a fővárosi metró építésére. Tudjuk szükség van a metróvonal bővítésére, hogy a budapesti nép a meglévő három metróvonal, a BKV villamos és autóbusz közlekedése mellett két három megállóval tovább tudjon utazni az adott közlekedési formákkal. Sajnos mi itt vidéken kevésbé válogathatunk – nekünk nincs metrónk, villamosunk, nekünk itt be kell érni az oly ritkára szabott vasúti- és autóbusz menetrenddel, ami reggel elviszi a településről, délután pedig visszahozza az utast.
Most újból előjőve a „szokásos riogató-szondázással, alátámasztva az ország pénzügyi helyzetével ,hivatkozva a 2010-es költségvetési deficitre- mint egy 4.000 kilométer hosszan szándékoznak a vasúti mellékvonalakat megszüntetni. Ez a „rém álom” leghátrányosabban Békés megyét érinti, azt a vidéket, ahol nincs autópálya, de még egyszámjegyű főútvonal sincs. Rosszak a megye mellékutjai, ide nemhogy beruházó nem jön, de a rossznyelvek szerint a „madárinfulenza” is elkerüli a vidéket. Sajnos a sors sok százezrünknek Békés megyét adta otthonunknak (de beszélhetnénk itt a Hajdú-Bihar megyei, vagy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei térségekről is) , akik az adott megannyi hátrány ellenére itt élünk, dolgozunk és itt is megyünk el majd ha lejárt az időnk ….. De addig is ragaszkodunk a meglévő közlekedési formákhoz, a vasúti mellékvonalak fenntartásához, mely a térségben élő embereknek az életet jelenti. A még munkával rendelkezők így érnek be a munkahelyükre, diákjaink a városi iskolákba, a betegek és a rászorulók csak így tudják időben és kényelmesebben elérni a szakrendeléseket, kórházakat, mert a zsúfolt és ritka autóbuszjáratokon olykor ez kevésbé kulturált…..
Békés-Hajdú-Bihar – Csongrád megyéket illetően a MÁV „magasröptű vezetése” tervezi a 127. számú, Gyoma – Vésztő – Körösnagyharsány közötti 84 km, a 128. sz. Kötegyán – Vésztő – Püspökladány közötti 88 km, a 125.sz. Mezőtúr – Orosháza – Battonya közötti 116 km, a 121.sz. Kétegyháza – Mezőhegyes – Újszeged közötti 106 km, és a 142.sz Orosháza – Szentes – Kiskunfélegyháza közötti 79 km-nyi vasútvonal megszüntetését. Ez csak Békés megyét mintegy 500 km hosszban érinti!
A MÁV vezetése a megszüntetett vonalak pótlására a közúti autóbusz közlekedést próbálja az itt lakókra ráerőltetni. Az autóbusz közlekedés mint másutt is, Békés megyében is gondokkal küszködik. Elöregedett a géppark és az utak minőségét a szakemberek is az ország legrosszabbjai között tartják számon. Ilyen körülmények között nagy felelősség a térség közösségi közlekedési rendszerébe ily módon beavatkozni. Mint, ahogy az már több évtizede is kérte a térségi MÁV vezetése a vasúti mellékvonalak felújítását, így a Vésztő – körösnahyharsányi szakasz rendbehozatalát, fejlesztését – összekapcsolását a nagyváradi vasúttal – mindenkor süket fülekre talált. Pedig ez is segíthetné a térség, a határmenti régiók együttes felemelkedését. A jó mintáért nem kell messzire menni. Működik a MÁV mellett a Győr-Sopron-Ébenfurti Vasúti Zrt, s ehhez hasonlóan, Európa-Uniós együttműködés keretében meg lehetne szervezni a Nagyvárad – Szeged – Békéscsaba Reginális Vasút Zrt-t, mely kiszolgálná a Parciumi térségben élők utazási- és teherszállítási igényét.
Jó néhány éve épülget a 120-as vasúti főútvonal, amely nemzetközi „korridor” is , kötött EU-ós vasúti előírásokkal. A hazai 120 km-es sebességre tervezett vasúti pályát Szajol és Békéscsaba között több helyen felszedték és az EU-elvárásnak megfelelően 160 km/h-ás sínpályává építenek át.. Kérdezem, hol vannak a felszedett beton alépítmények és vasúti sínek, melyek a felújítandó Vésztő – körösnagyharsányi szakaszra és a határon túlra, annak összeépítésre is bőven elegendő lenne? Elherdálták, vagy a pénz a MÁV-nál se számít? Lehetne beszélni a megtakarításról, de félő hogy megint a kis vasutas lesz a leépítések első szenvedő alakja. Az ésszerű létszámgazdálkodásra is lehetne jó megoldást találni, amely rendszerben az adott feladathoz rendelnek megfelelő végzettségű szakembert. E téren még lenne mit megvalósítani a vasutat felügyelő kormányzati szervnek. Meg kell szüntetni a vasútnál fennálló kettős irányítást. A központokban és a regionális igazgatóságoknál a „felesleges íróasztalok” felszámolásával mintegy ezer-, ezerkétszáz adminisztratív létszámot lehetne leépíteni. A kétkezi vasúti dolgozókhoz nem szabad hozzányúlni, mer az már a közlekedés biztonságát fenyegetné.
A vak is látja, hogy mire megy ki a játék a vasút megkurtításával, a vasúti mellékvonalak bezárásával……. A kormány és a MÁV illetékesei az állami vállalat „lefektetését” tervezik. Egy alacsony áron már lesz nyugati, német, vagy francia befektető, aki majd mindent rendbe hoz, s később magasabb áron üzembe is állítja, természetesen nyugati személyszállítási díjtarifa mellett – a korábban felszámolt vasúti vonalakat. Ebből nem kérünk, mert ezen a területen is ráfizetünk, mint már mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk, vagy volt más színvonalas magyar iparunk megélt az utóbbi évtizedben..
A hevenyészett térkép kékkel mutatja a bezárandó vonalakat. Rá, majd a más méretre kattintva látható nagyobban (A térkép a Dévaványa.com-ból átvéve)
Még nem késő, a kormány vegye figyelembe a térségben élő több százezer ember valós utazási- és több száz vállalkozás teherszállítási igényét. Mi is magyar állam- és Európa Uniós állampolgárok vagyunk (egyben adófizetők is) – s ebből eredően a legmesszebbmenőkig ragaszkodunk közösségi közlekedés, a vasúti mellékvonalak fenntartásához, használatához. Csak ez az út vezet el bennünket a modern Európába, ahová mi is el szeretnénk jutni – a közösségi vasúti közlekedéssel!
Dévaványa
