Összesen több mint 1,9 milliárd forintos bírságot szabott ki a magyarországi bankkártya-piac két szereplőjére, a Visára és a Mastercardra, illetve számos hazai pénzintézetre, kartellezés miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A pénzintézetek összesen 968 millió forintos bírságot kaptak, a versenyhatóság az OTP Bankot 281 millió, a Budapest Bankot 188 millió, az MKB Bankot 84 millió, a K and H Bankot 127 millió, a CIB Bankot 91 millió, az Erste Bankot 107 millió, az ING magyarországi fióktelepét 90 millió forint megfizetésére kötelezte. A két magyarországi kártyatársaság, a Visa és a Mastercard egyenként 477 millió forintos büntetést kapott.
A kártyás fizetési rendszerek piacára később belépő, a kártyatársaságok és bankok közötti versenykorlátozó megállapodáshoz utólag csatlakozó bankok esetében csak jogsértést állapított meg a hatóság.
A Visa és a Mastercard bűnösségét a versenyhatóság elsősorban abban látja bizonyítottnak, hogy a két vállalkozás szabályzata lehetőséget adott arra, hogy a magyar bankok közösen, mindkét kártyatársaságra azonos díjakat állapíthassanak meg, valamint a bankok elismerték, hogy kezdetben e két társaság kifejezetten segítette őket egyezségre jutni.
A versenyjogi büntetésben részesített bankok még 1996-ban állapították meg az egységes bankközi jutalék mértékét, ami nem biztosított esélyt arra, hogy a Visa és a Mastercard közötti verseny éreztesse hatását. A pénzintézetek ugyanis közvetetten befolyásolták a kereskedői díj – vagyis a kereskedő által a kártyás fizetést elfogadó banknak fizetett jutalék – szintjét, ami eredetileg a bankok közötti verseny egyik legfontosabb tényezőjének kellett volna lennie.
A kartellezés miatt büntetett társaságoknak a GVH határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kifizetniük a bírságot, illetve ugyanennyi idejük van a fellebbezésre is.
