Az Európai Bizottság iránymutatást fogadott el arról, hogyan alkalmazandók a szélessávú hálózatok közfinanszírozása esetében az EK-Szerződés állami támogatásra vonatkozó szabályai. Az iránymutatás egyértelmű és kiszámítható keretrendszert biztosít az érdekelt felek számára, és segíti a tagállamokat abban, hogy előmozdítsák a szélessávú hálózatok gyorsabb és szélesebb körű kiépítését. Emellett az iránymutatás az új generációs hálózatok kiépítésére vonatkozóan speciális rendelkezéseket tartalmaz, amelyek értelmében az állami támogatás a verseny indokolatlan torzítása nélkül képes ösztönözni a beruházásokat e stratégiai ágazatban. Az iránymutatás figyelembe veszi a nyilvános konzultáció során érkezett észrevételeket (lásd a következő közleményt: IP/09/813 ).
Neelie Kro es versenypolitikai biztos így nyilatkozott: „Az iránymutatás átfogó és átlátható eszközül szolgál a tagállamoknak és a hatóságoknak, és biztosítja, hogy a szélessávú hálózatok állami támogatására irányuló terveik megfeleljenek az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak. Az iránymutatás így elősegíti a nagy sebességű és a nagyon nagy sebességű szélessávú hálózatok széleskörű kiépülését, ami fokozza az európai versenyképességet és hozzájárul a tudásalapú társadalom európai létrehozásához.”
Az elmúlt öt év alatt a Bizottság több mint negyven egyedi határozat elfogadásával következetes és összehangolt gyakorlatot alakított ki a szélessávú hálózatok kiépítéséhez nyújtott állami támogatások tekintetében. Az új iránymutatás e tapasztalatokra épül.
Az iránymutatás kifejti, mikép pen lehet állami forrásokat állítani a szélessávú alaphálózatok és új generációs hálózatok kiépítésének szolgálatába olyan területeken, ahol magánüzemeltetők nem végeznek ilyen beruházásokat. Az iránymutatás különbséget tesz az állami támogatásra nem szoruló, versenyképes területek (úgynevezett „fekete” területek), illetve a veszteségesnek ítélt vagy gyengén ellátott területek („fehér” és „szürke” területek) között. Ez utóbbi területeken bizonyos feltételek teljesülése esetén indokolt lehet az állami támogatás. E különbségtétel az új generációs hálózatok helyzetére alkalmazva úgy módosul, hogy a tagállamoknak nem csupán a már meglévő új generációs hálózatokat kell tekintetbe venniük, hanem a távközlési szolgáltatók ilyen hálózatok közeljövőben történő kiépítésére irányuló konkrét beruházási terveit is. Az iránymutatás a verseny ösztönzése érdekében és a magánberuházások kiszorításának elkerülésére számos fontos biztosítékot határoz meg (pl. részletes feltérképezés, nyílt pályázati eljárás, kötelezően biztosítandó nyílt hozzáférés, technológiai semlegesség és visszakövetelési mechanizmusok).
Bár a nagy sebességű és a nagyon nagy sebességű szélessávú hálózatok tekintetében elsősorban a magánüzemeltetőknek kell beruházóként fellépniük, az állami támogatásnak fontos szerepe lehet abban, hogy a szélessávú lefedettség azokra a területekre is kiterjedjen, ahol a piaci szereplők nem terveznek beruházásokat. A szélessávú hálózatokról szóló iránymutatás fő célja, hogy úgy ösztönözze a szélessávú hálózatok széles körű és gyors kiépítését, hogy eközben fennmaradjon az érintett – teljes mértékben liberalizált – ágazatban a piaci dinamika és verseny. Emellett az iránymutatás garantálja, hogy a magánüzemeltetőknek nyújtott állami támogatás pozitív hatást gyakoroljon a versenyre, mivel kedvezményezetteknek a közpénzekből finanszírozott hálózathoz nyílt hozzáférést kell biztosítaniuk a harmadik felek körébe tartozó üzemeltetők számára.
2008 májusában és júniusában a Bizottság nyílt konzultáció keretében minden érdekelt fél véleményét kikérte, és 2009. június 22-én a tagállamok részvételével többoldalú megbeszélést tartott. Közel száz hozzászólás érkezett a tagállamoktól, a piacon már jelenlévő szolgáltatóktól, alternatív üzemeltetőktől, internetszolgáltatóktól, illetve civil társadalmi szervezetektől. A tagállamok és más érdekelt felek támogatták a Bizottság iránymutatás kiadására vonatkozó döntését, és örömmel fogadták az új generációs hálózatokra vonatkozó új szabályokat.
A szélessávú hálózatokra irányuló beruházások fontos szerepet játszanak az európai gazdaságélénkítési tervben is (lásd a következő közleményt: IP/08/1771 ). Ehhez a Bizottság az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) révén a szélessávú internet vidéki területeken történő fejlesztésének előmozdítására 1,02 milliárd EUR-t biztosított (bővebben: IP/09/142 és MEMO/09/35 ). Az iránymutatás segíteni fogja a hatóságokat abban, hogy méltányos és hatékony módon használják fel ezeket a forrásokat és más egyéb forrásokat, ezáltal hozzájárul – rövid távon – Európa gazdasági fellendüléséhez, és – hosszú távon – az európai versenyképességhez.
