A jegybank elnöke szerint a jövő év második felében indulhat meg a reálgazdaság növekedése Magyarországon. Simor András az M1 tévécsatorna A szólás szabadsága című műsorában ezt az előrejelzést azzal indokolta, hogy a világgazdasági folyamatok alapján ez az időpont látszik reálisnak, mert az EU-ban is akkorra várható a reálgazdaság szűkülésének vége. Ez pedig meghatározó a magyar export számára – mondta a jegybank elnöke. Hozzátette, hogy az ország eladósodottsága miatti visszafogott belső kereslet miatt ugyanakkor a gazdasági növekedés motorja csak a kivitel lehet.
Simor egyetért azzal, hogy a gazdaságnak alacsonyabb alapkamatra lenne szüksége, de ugyanakkor szavai szerint a jegybanknak figyelemmel kell lennie a pénzügyi stabilitásra, az adósság finanszírozásra is. Egy normális gazdaságban hasonló helyzetben már januárban 2-4 százalékkal csökkenteni kellett volna az alapkamatot, de ez az út Magyarország számára az eladósodottság miatt nem volt járható – tette hozzá.
Az elmúlt hónapok kamatcsökkentését is az tette lehetővé szerinte, hogy javult a pénzügyi stabilitás és a következő hónapokban is csak olyan mértékű és ütemű kamatcsökkentés lehetséges, amilyet a pénzügyi stabilitás megenged. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezete biztosítja a tervezett 3,8 százalékos államháztartási hiányt, és ezt a jegybank fontosnak is tartja.
A jegybank elnöke úgy látja, hogy Magyarország pénzügyi sebezhetősége csökkent, így kevésbé szorul rá a külföldi befektetők finanszírozására, akiknek pedig nőtt az igénye erre. Simor ezzel indokolta, hogy Magyarország kezdeményezte a Nemzetközi Valutaalapnál az általuk nyújtott hitelkeret lehívási határidejének kitolását. A jegybank elnöke bár részleteket nem közölt, annyit mondott, hogy az IMF Magyarországon tartózkodó küldöttségével a „tárgyalások lezárultak, és eredményesen zárultak le”. Hétfőn sajtótájékoztatón számolnak be a tárgyalások eredményeiről.
