A tömegkommunikációs eszközök használata folyamatosan változik, az információk mennyisége pedig hihetetlenül megnőtt – értelmezésükhöz már nem elég csak írni-olvasni tudni vagy a számítógép használatát ismerni. Az Európai Bizottság ma arra figyelmeztetett, hogy Európa apraja-nagyja lemaradhat napjaink high-tech információs társadalmában, ha nem „okosodik ki” valamelyest a médiák használatában, azaz nem tudja, hogyan férjen hozzá, értelmezzen vagy értékeljen képi, hang- vagy szöveges információkat, hogyan használja fel a hagyományos és modern kommunikációs eszközöket saját céljaira, hogyan hozzon létre médiatartalmat. A Bizottság szerint az uniós tagállamoknak és a médiaágazatnak tudatosítaniuk kellene az emberekben, hogy milyen közlésformákkal találkozhatnak, legyen szó reklámokról, mozifilmekről vagy online tartalmakról.
„Ha valaki hangot kíván adni véleményének, ma már nem elég írnia egy újság szerkesztőségébe. A médiák – különösen az új, digitális technológiák – egyre több európai polgár számára nyitják meg az információ-megosztás, a kapcsolattartás és a tartalomalkotás új világát. A fogyasztók ma már saját kommunikációs tartalmakat tudnak előállítani, illetve mások által létrehozott tartalmakat saját igényeikre tudnak szabni – mutatott rá Viviane Reding információs társadalmi és médiaügyi biztos. – Azok viszont, akik nem igazodnak el az új médiákban, nem ismerik például az internetes közösségi hálózatokat vagy a digitális televíziózást, egyre nehezebben találják majd a helyüket és nem tudnak részt venni a körülöttük lévő világ történéseiben. Figyelnünk kell arra, hogy senki ne maradjon „médiaműveletlen”, hogy senki ne maradjon ki. Az állampolgárokra minden oldalról, folyamatosan özönlik az információ, de vajon tudják, ők hogyan alakíthatják ezt párbeszéddé? Ha hatékony és alkotó módon tudnak élni napjaink tömegkommunikációs eszközeivel, máris a demokratikus részvétel magasabb szintjére lépünk.”
Korunk információs társadalmának úgy lehetünk teljes jogú tagjai, ha ismerjük a média (hagyományos és modern eszközeinek) működését. Az Európai Bizottság ezt szem előtt tartva (és az Európai Parlament felhívására) szakpolitikai iránymutatást fogadott el a mai napon, melyben felkérte az Európai Unió tagállamait és a médiaágazatot, hogy különböző eszközökkel járuljanak hozzá a „médiaműveltség” terjesztéséhez annak érdekében, hogy Európában ne legyen olyan polgár, aki nem fér hozzá az új médiákhoz, illetve nem tudja üzeneteiket értelmezni és kritikus szemmel értékelni, legyen szó tévéműsorról, mozifilmről, rádióadásról, zeneszámról vagy az írott sajtó, az internet vagy a digitális kommunikációs technológiák által közvetített tartalmakról.
Médiaképzéssel meg lehet tanítani az embereknek, hogyan használhatják hatékonyan az internetes keresőket, be lehet mutatni az iskolás gyerekeknek, hogyan készülnek a filmek vagy miként működnek a reklámok. Néhány országban (például Svédországban, Írországban vagy az Egyesült Királyságban) az információs-kommunikációs eszközök használata már a tananyag része. Az Egyesült Királyságban a kidSMART weboldal például megismerteti a fiatalokkal az internetes közösségi hálózatok biztonságos használatát. Bár az oktatásügy tagállami hatáskör, a Bizottság a mai napon közös gondolkodásra hívta az uniós tagállamokat arról, hogyan lehetne kellő súllyal beépíteni a médiaismeretek oktatását a nemzeti tantervekbe.
A digitális tömegkommunikációs eszközöket használókban tudatosítani kell a személyes adataik kiadásával járó kockázatokat. Ha több tapasztalatra tesznek szert ezen technológiák használatában és fenntartásokkal tudják kezelni az internetes reklámokat, személyes adataikat is jobban tudják védeni. A médiaismeretekkel rendelkezőknek a látóköre is szélesedik: nagyobb érdeklődést mutatnak saját kulturális örökségük és a kortárs európai alkotások felfedezése iránt.
A Bizottság a hónap elején „Digitális Európa” címmel jelentést adott ki (IP/09/1221) , melynek következtetései szerint Európa polgárai egyre gyakorlottabb internet- és számítógép-felhasználók, mintegy 60%-uk rendelkezik „digitális jártassággal”, amely a médiaműveltség egyik előfeltétele. Az európaiak 56%-a hetente legalább egyszer felcsatlakozik az internetre (2005-ben még csak 43%-uk tette ezt meg) és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokból is egyre többen használják a világhálót (lásd a mellékletet).
Az internetezők között egyre több az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező felhasználó (2005-ben 53,5%, míg 2008-ban már 62,5%, ha 100%-nak a teljes népesség internethasználatát tekintjük). A munkanélküli internetezők száma szintén nőtt: 2005-ben 74,4%-uk, 2008-ban már 80,3% élt a lehetőséggel. Ami pedig a nők internet-felhasználását illeti, arányuk ma csaknem megegyezik Európai Unió össznépességére jellemző felhasználási aránnyal (2005-ben 88,4%, 2008-ban már 94,6%). A nők, a munkanélküliek és az 55 éven felüliek számítógépes és internet-felhasználói ismeretei a népesség egészéhez viszonyítva legalább 3%-kal nőttek 2006 óta.
Jóllehet az internetkapcsolat, különösen a szélessávú hozzáférés egyre megfizethetőbb, az európai háztartások 24%-a mégsem él vele, a használatához szükséges ismeretek hiányára hivatkozva.
