A cég új tulajdonosa/képviselője azonban sok esetben csak az adóhatósági eljárás során szembesül azzal a ténnyel, hogy mit jelent cégtulajdonosnak lenni. Ilyenkor ugyanis az új képviselőt terheli valamennyi eljárási kötelezettség, ő ad számot a társaság gazdálkodásáról, tevékenységéről, a tulajdonossá/képviselővé válását megelőző időszakkal kapcsolatban is. A tulajdonosváltás következtében az új képviselő kiemelt kötelezettsége lesz a cég iratainak megőrzése, továbbá az eljárás során az adóhatósággal történő együttműködés is. Utóbb nem hivatkozhat arra, hogy az adókötelezettség megállapításához szükséges iratanyagot azért nem tudja az adóhatóságnak átadni, mert azt a társaság korábbi képviselőjétől nem kapta meg.
A fentiek szerint tehát egyrészt alapvetően ő felel a cég ügyeinek folyamatos továbbviteléért, másrészt pedig önmagának is elemi érdeke, hogy valós képet kapjon a cég gazdasági tevékenységéről, működéséről.
A kellően körültekintő magatartás azért is bír kiemelt jelentőséggel, mivel az adóhatóság nem vizsgálja, hogy a képviselőként bejegyzett személy milyen körülmények között vásárolta meg a céget, illetve vált a társaság képviselőjévé.
Ha az adózó számára csak az ellenőrzés során válik világossá, hogy milyen kötelezettségekkel jár egy társaság tulajdonosának/képviselőjének lenni, már nem hivatkozhat arra, hogy a cég megvásárlásakor őt a korábbi tulajdonosok megtévesztették, illetve bizonyos információk birtokában nem is vásárolta volna meg a céget. Ez kizárólag a felek közötti polgári jogi jogviszonyt érinti, és nem mentesíti az új képviselőt a mulasztásából eredő jogkövetkezmények (adóhatósági megállapítások, szankciók) viselése alól.
A visszaélések megelőzése érdekében egy cég üzletrészének megvásárlásakor érdemes tehát kellő gondossággal és körültekintéssel eljárni, hogy utólag se kerülhessünk bajba.
