Az internet rohamléptekben fejlődik: ami 25 éve mindössze ezrek privilégiuma volt, az mára 1,5 milliárd felhasználó világhálójává vált. Egy átlagos európai polgár ma már legalább egy eszközzel – általában számítógéppel vagy mobiltelefonnal – kapcsolódik rá. És akkor még nem említettük azokat a kevésbé szembetűnő, jóval összetettebb és mobilabb csatlakoztatott eszközöket, amelyek száma 5–15 éven belül várhatóan százszorosára, sőt ezerszeresére nő.
„Szinte nem múlik el nap anélkül, hogy ne hallanánk újabb és újabb alkalmazásokról, amelyek a tárgyakat egymással, illetve az internettel összekapcsolják: léteznek már a közlekedési lámpákkal kommunikáló, torlódáscsökkentő gépjárművek, de intelligens energiahálózathoz és fogyasztásmérő rendszerekhez csatlakoztatott, a tényleges energiafogyasztást jelző háztartási gépek is, sőt a gyengénlátók közlekedését segítő gyalogjárdák – mondta Viviane Reding, az Európai Unió információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztosa. Annyi még a kiaknázatlan lehetőség az internetben, ahány csatlakoztatható tárggyal találkozunk mindennapi életünkben. Mindamellett gondoskodnunk kell arról is, hogy mi európaiak – állampolgárok, vállalkozók és fogyasztók – magunk alakíthassuk a technológiát, ne pedig az alakítson minket.”
Napjainkban az internethez mintegy 1,5 milliárd felhasználó számítógépe vagy mobilkészüléke csatlakozik világszerte (ebb ől 300 millióan az Európai Unió területéről). Az elkövetkezendő évek egyik jelentős fejlesztése az lenne, ha a hálózatra csatlakoztatott eszközök köre a számítógépeken kívül egyéb gépekre vagy különböző fizikai tárgyakra is kiterjedne, fokozatosan kiépítve a „tárgyak internetét”. Ez utóbbinak akár hétköznapi tárgyak is részei lehetnének: a joghurtos pohár, amely a fogyasztóhoz jutásig rögzíti, milyen hőmérsékleti viszonyoknak volt kitéve, csakúgy mint az orvosi rendelvényre kiadott különböző gyógyszerek, amelyek egyidejű szedéskor figyelmeztetnek az esetleges összeegyeztethetetlenségre, de akár bonyolultabb alkalmazások, így például betegfelügyeleti vagy hulladék-újrafeldolgozási rendszerek is alkothatják, hozzájárulva ezzel korunk társadalmi kihívásainak, például a népesség öregedésének vagy az éghajlatváltozásnak a kezeléséhez. Mivel mindannyiunkat ezer és ezer tárgy vesz körül, összekapcsolásukkal a modern kommunikáció még intenzívebben ki tudja fejteni gyökeres társadalmi hatásait.
A „tárgyak internetének ” a Közösségen belüli előmozdítását szolgáló, ma ismertetett 14 bizottsági fellépés (lásd a mellékletet) többek között a technológiák európai szabványosítására, a kutatások jobb finanszírozására, valamint – a kialakulóban lévő új technológiákkal kapcsolatban óhatatlanul felmerülő – személyesadat- és magánélet-védelmi, valamint adatbiztonsági vonatkozásokra irányul. A múlt hónapban a Bizottság már nyomatékosan felhívta arra a figyelmet annak fontosságára, hogy a magánélet és a személyes adatok védelme elsődleges szempont legyen az új technológiák – például az intelligens címkék (rádiófrekvenciás azonosítók) – megjelenésekor, és ajánlásokat ( IP/09/740 , IP/09/571 ) fogalmazott meg arról , hogy ez hogyan oldható meg legjobban .
A Bizottság emellett azon munkálkodik, hogy mindehhez a fejlesztéshez elegendő internetcím álljon rendelkezésre (a csatlakoztatni kívánt tárgyakat ugyanis éppúgy el kell látni IP-címmel, mint a webhelyeket). Ennek pedig előfeltétele, hogy az IPv6 hálózati protokollra való átállással és a széles körű alkalmazásához szükséges feltételek megteremtésével lehetővé váljon a különböző tárgyak, köztük a háztartási berendezések IP-címet igénylő hálózati csatlakoztatása ( IP/08/803 ) .
Háttér
2006-ban az Európai Bizottság nyilvános konzultációt ( IP/06/289 ) indított az intelligens csipek (rádiófrekvenciás azonosítási technológiák) fejlesztésével és használatával kapcsolatban. A konzultáció következtetései alapján a Bizottság 2007 márciusában közleményt adott ki ( IP/07/332), melyben aláhúzta, hogy a „tárgyak internete” névvel fémjelzett nagyobb ívű fejlesztésnek az RFID csak egy kis szeletét alkotja.
A ma közzétett cselekvési terv részleteiben is kifejti ezt az érvelést, és 14 lépésben vázolja az ezen új fejlesztés legteljesebb kiaknázásához vezető utat. A Bizottság az összes érintett féllel közösen ennek a tervnek a megvalósításán fog munkálkodni, a terv keretében végzett tevékenységekről pedig három év múlva újabb közleményben számol be.
