Négyből három tanár érzi úgy, hogy semmi nem ösztönzi őt tanári tevékenysége javítására, a tanulók tanteremben tanúsított rossz magaviselete pedig öt iskolából háromban akasztja meg az órák menetét – derül ki az Európai Bizottság támogatásával elkészített új OECD-jelentésből. A jelentés alapja az új nemzetközi tanítási-tanulási felmérés, a TALIS (Teaching and Learning International Survey), amely első ízben ismertet nemzetközi szinten összehasonlítható adatokat az iskolákban tanító pedagógusok munkakörülményeiről a 23 részt vevő országban elvégzett felmérés megállapításai alapján.
Ján Figel’, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztosa hozzátette: „Becslések szerint az Európai Unióban 6 és negyed millió tanár dolgozik, akiknek az oktatási hatóságoktól megkapható minden segítségre szükségük van ahhoz, hogy a gyorsan változó iskolai környezetben a megfelelő típusú oktatási módot biztosíthassák. Ehhez a politikai döntéshozóknak határozottan el kell kötelezniük magukat a pedagógusok támogatása mellett, nem pusztán képzésük, de munkakörnyezetük jobbá tételében is.”
A TALIS megállapításaira épülő, „Hatékony tanítási és tanulási környezet kialakítása” című jelentésből az alábbiak derülnek ki: Ausztráliában, Belgiumban (Flandriában), Írországban és Norvégiában a tanárok több mint 90% nem vár jutalmat tanári munkája minőségének javításáért. A tanárok Bulgáriában és Lengyelországban kevésbé pesszimisták, ám még itt is a megkérdezettek mintegy fele szerint nincs teljesítményük javítására ösztönző tényező. Észtországban, Olaszországban, Szlovákiában és Spanyolországban a középiskola alsóbb évfolyamain tanítók több mint 70%-a dolgozik olyan iskolában, ahol érzésük szerint az osztályteremben folyó rendzavarás akadályozza „valamennyire” vagy „nagy mértékben” a tanítás folyamatát.A felmérésben részt vevő pedagógusok átlagosan 38%-a dolgozik képzett munkaerőhiánnyal küzdő intézményben. Lengyelországban ez az arány csak 12%, Törökországban azonban e probléma az iskolák 78%-át érintette. A tanárok a tanóra idejének átlagosan 13%-át fordítják fegyelmezésre. Bulgáriában, Észtországban, Litvániában és Lengyelországban a tanítási időnek csak kevesebb mint 10%-a vész íg y el. A tanórai rendzavaráson kívül más tényezők is hátráltatják az oktatást: az igazolatlan hiányzások (46%), a tanóráról való késések (39%), vulgarizmus és káromkodás (37%), illetve a tanulótársak megfélemlítése vagy szóbeli bántalmazása (35%). Az ösztönző intézkedések hiánya mellett egyes országokban a tanárokat egyáltalán nem értékelik rendszeres jelleggel, illetve nem kapnak semmiféle visszajelzést munkájukról. Az írországi és portugáliai pedagógusok 25, a spanyolországi tanárok 45 és az olaszországi tanárok 55%-a esetében ez a helyzet.
A szakpolitika szempontjából levonható legfontosabb tanulság az, hogy az oktatási hatóságoknak hathatósabb ösztönzőket kell biztosítaniuk a tanárok számára. Számos országban egyáltalán nincs, vagy csak nagyon érintőleges a kapcsolat a tanárok teljesítményének értékelése, illetve az általuk kapott jutalmak és elismerés között.
A felmérés általánosságban megmutatta, hogy az oktatási tervek készítői jobban támogathatnák a tanárokat és fokozhatnák a tanulók teljesítményét akkor, ha mind a nyilvánosság, mind a politikai döntéshozók nem annyira az erőforrások ellenőrzésére és az oktatás tartalmára, mint inkább a tanulási eredményekre koncentrálnának .
Háttér
A TALIS az OECD új, nemzetközi tanítási-tanulási felmérése . Ez az első olyan nemzetközi felmérés, amely a tanulási környezetet és a tanárok iskolai munkakörülményeit veszi górcső alá: a tanárokat és teljesítményüket érintő kérdéseket vizsgál – iskolaigazgatók és a tanárok véleménye alapján. Ezzel az oktatási rendszerek nemzetközi összehasonlításához szükséges jelentős információs hiányosságokat igyekszik pótolni.
A felmérést az Európai Bizottság támogatásával az alábbi 23 részt vevő országban végezték: Ausztrália, Ausztria, Belgium (a flamand közösség), Brazília, Bulgária, Dánia, Észtország, Írország, Izland, Korea, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Malajzia, Málta, Mexikó, Norvégia, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Törökország.
Mindegyik országban véletlenszerűen körülbelül 200 iskolát választottak ki; minden iskolában kitöltettek egy kérdőívet az igazgatóval, egy másikat pedig 20, véletlenszerűen kiválasztott tanárral.
A kérdések olyan témákra vonatkoztak, mint a tanár felkészültsége, az általa alkalmazott tanítási gyakorlat, illetve a pedagógusok jutalmazása.
