A pályázati feltételeknek megfelelő gazdasági mutatókkal rendelkező vállalkozások akár saját erőből is meg tudnák valósítani azt a beruházási nagyságrendet, amelyre pályázni lehet. Az értékelési szempontok készítésénél tehát helytelenül becsülték meg az elvárásokat. Természetes, hogy az uniós forrásokat az amúgy is működő, nyereséges vállalkozások versenyképességének javítására, fejlesztésére kell fordítani, de a feltételek megállapítása túl szigorúra sikerült. Az eredmény: éppen a leginkább rászorultak nem fognak tudni részesülni a pályázati támogatásokból.
Az értelmetlen megszorítások sorába tartozik az a rendelkezés, amely szerint csak a gazdasági területen – tehát ipari, vagy kereskedelmi területen -, vagy barnamezős területen lévő telephely fejleszthető. E körön belül azonban az ipari park címmel nem rendelkező területeken, ill. a gazdasági terület besorolású kereskedelmi területen megvalósuló projektre nem lehet pontot szerezni – hívja fel a figyelmet Dr. Kőrösi Koppány, a Körics Euroconsulting igazgatója.
Komoly kérdés, hogy a pályázathoz tartozó „régiós kiemelt iparágak” listája milyen megfontolás alapján lett összeállítva. Az építőipart – amely a válság első számú vesztese, és amely a legnagyobb felvevője a szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalóknak – például teljesen kihagyták a támogatandó iparágak közül. Uniós alapelvet sért az a rendelkezés, mely szerint ha egy pályázó nem az egy-egy régióban meghatározott iparágak közül választ, egy kategóriában nem kaphat pontot, így pályázata versenyhátrányba kerül.
De a verseny torzításához járul hozzá az az előírás is, amely az egy munkahelyre jutó fajlagos támogatás mutatója alapján pontoz. Így a nagyobb – több alkalmazottat foglalkoztató – vállalkozások jókora előnnyel indulnak a pályázatokon. Egy tipikus – 9 főt foglalkoztató – mikrovállalkozás például a legmagasabb pontszám elérése érdekében kénytelen 18 millió forintban maximalizálni beruházását.
A pályázati keretet természetesen az előzetes adatok alapján így is ki fogják meríteni a pályázók. Ezek azonban nem a magyar magánszemélyek tulajdonában lévő mikrovállalkozások, kis- és középvállalkozások, hanem a külföldi tulajdonban lévő kisebb-nagyobb multik hazai leányvállalatai lesznek.
