Egy ideje számos országban élénk vita folyik az úgynevezett adóparadicsomokról és az offshore cégekről. Magyarországon ebben a vitában a politikai célú manipulációk sajnálatos módon felülírják a tényeket és a szakmai szempontokat.
Azok az országok, amelyekben viszonylag alacsony a társasági nyereségadó, még nem minősíthetőek adóparadicsomnak. Ha ez lenne a meghatározó, akkor Németországhoz és Franciaországhoz képest Magyarország is adóparadicsomnak lenne tekinthető, míg Magyarországhoz képest Írország lenne az. Az az állítás tehát, hogy a 10 %-os társasági nyereségadó kulcs miatt Ciprus adóparadicsom lenne, hamis.
Az OECD álláspontja szerint, amelyet teljes mértékben oszt az Európai Bizottság és amely a G20 csoport áprilisi londoni csúcsértekezletén is megerősítést nyert, adóparadicsomnak az az ország tekinthető, amely tisztességtelen adóversenyt folytat, így például a külföldi befektetők odacsábítása érdekében, azoknak alacsonyabb adókulcsot kínál, mint a hazai cégeknek. További jellemző az adórendszer áttekinthetetlensége és az együttműködés, az adatszolgáltatás megtagadása más országok számára azok saját adófizetőiről, ottani üzleti tevékenységükről, bevételeikről, befektetéseikről, adóköteles jövedelmeiről. Ciprus esetében ezek egyike sem áll fenn.
Offshore cégeknek pedig az olyan vállalatok tekinthetők, amelyek abban az országban, ahol bejegyezték őket, semmilyen gazdasági-üzleti tevékenységet nem folytatnak, csupán más országokban keletkezett bevételeiket irányítják oda adókikerülés céljából.
Az Európai Bizottság az Európai Unió tagállamainak a becslések szerint évente több száz milliárd Euró veszteséget okozó adóelkerülés és adócsalás ellen évek óta következetes harcot folytat. Több javaslatot is tett az áfa csalás visszaszorítására, amelyek közül néhányat a Pénzügyminiszteri Tanács már jóvá is hagyott, s azok rövidesen életbe lépnek, míg mások még jóváhagyásra várnak. Ugyancsak a Pénzügyminiszteri Tanács asztalán van az az Európai Bizottság által februárban elfogadott javaslatom, amely megtiltaná a tagállamoknak, hogy a banktitokra hivatkozva megtagadják az adatszolgáltatást más tagállamok adófizetőinek ottani pénzügyeiről. Egy következő javaslat ennek az elvnek az egységes alkalmazását javasolja a tagállamoknak az Európán kívüli országok irányába is. Végül a Pénzügyminiszteri Tanács asztalán van az a Bizottság által elfogadott javaslatom is, amely a kamatadó kikerülését megakadályozó, de jelenlegi formájában hiányos szabályozás olyan módosítását kezdeményezi, amely megszüntetné a kiskapukat. Várható, hogy ezeket a javaslatokat a Pénzügyminiszteri Tanács még ebben az évben jóváhagyja.
Mindezt egyrészt a tagállamok veszteségeinek a válság miatt különösen fontos mérséklése, másrészt az indokolja, hogy miközben százmilliók tisztességesen tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek, egyes cégek és magánszemélyek óriási összegeket vonnak ki a kötelező adózás alól.
