„1992-ben, amikor a darabot írtam, volt egy nevem, Sárbogárdi Jolán, illetve volt egy kisregény, A test angyala” – számol be darabjáról a szerző.
Erről szól a darab, vagyis az ibusári valóság és a habos-tüllös vágyvilág reménytelen összegabalyodásáról. Arról, ahogy megelevenednek a képzelet huszárjai, miközben Jolán kicsit megőrül. Vagyis egyszer az életben szabad akar lenni. Szól továbbá az öregedésről, a szerelemről, meg arról, hogy miért nem, ha igen. Szól a paródia és a szeretet viszonyáról, és még sorolhatnám, hogy mi mindenről. Az Ibusár rólunk, de ne többesszámozzak – rólam szól. Sárbogárdi Jolán én vagyunk.”
zenés-táncos huszerett
Zeneszerző: Darvas Ferenc
Rendező: ÁCS JÁNOS
Jászai-díjas
Ács János rendező így vall az ibusári operettről:
„Parti Nagy Lajos nem akarja nevetségessé tenni sem a műfajt, sem az alakjait, hanem megérhetővé teszi őket. A huszerett nem az operett paródiája. Hanem a műfaj szeretetteli megemelése. Ezzel Parti Nagy Lajos beletalált a magyar közönség szívébe. Ezért is játsszák szívesen az Ibusárt a színházak. Ezért van monodrámai és sokszereplős verziója is. Darvas Ferenc zenéje pedig a Sybilltől a Csárdáskirálynőn át a János Vitézig slágeridézetek sorát hozza, és így Sárbogárdi Jolán, a dilettáns drámaköltőnő műve szinte ismerősen cseng a fülünkben.
Az Ibusár főszereplője a vénlány Jolán, aki beleszédül az operett világba, operetteket ír, mert ki akar menekülni abból a világból, ami egy világvégi MÁV-állomás jegypénztárába zárta. Az Ibusár egy lázadás története. Egy nő, akinek esélye sincs, fellázad a szürke hétköznapok ellen. Jolán operettlibrettóvá álmodja a körülötte zajló eseményeket, operetthősökké fantáziálja környezetének tagjait. A valóság és a képzelet egymásba olvad, és ez éppen olyan szürreális, mint amilyen szürreális egy jó operett világa.” (Lejegyezte: Kornya István)
Árvai Judit
kommunikációs és marketingvezető
Miskolci Nemzeti Színház
20 487 10 54
judita@mnsz.eu
