Aki teljességében ismeri Cseh Károlyt, tudja, hogy a természet, az ember benső érzései, a békesség, vezérli minden cselekedetét. Nem különben írásai, amelyek az évtizedek alatt tizenkét kötetre terebélyesedtek, s szüntelen ezt sugallják. Az elmúlt esztendőben napvilágot látott két kötete az „Atlantisz felé”, amely a mai orosz költők antológiája, valamint a „Kutyahűség”, amelyben német, osztrák és svájci költők magyar fordítását adta közre, s ez késztetett, arra, hogy beszélgessek vele.
– E termékeny évnek az összegzése és a kezdet éve egyaránt volt a tavalyi. Ritkán adatik meg, hogy egy éven belül több kötet is napvilágot lásson egy esztendő alatt. Márpedig 2007 és 2008 karácsonya között a saját verseket magába foglaló, szemet, szívet gyönyörködtető küllemű – hála a miskolci Bíbor Kiadónak! – „Gesztenyék ideje” kötetben a negyedszázad háromnegyedszáz opuszát összesorjáztató, mai orosz antológia az „Atlantisz felé”( Budapest, Ezredvég Kiadó Z-füzetek) után, a múlt év decemberében „Kutyahűség” címmel a kilencvenkilenc természethez és kapcsolatokhoz kötődő német – osztrák – svájci lírikusok „napnyugati zöldben virrasztó” verseit is sikerült antológiává csokroznom. Természetesen, nem néhány év termése ez, hanem közel három évtized fordításaiból restauráltam-szálaztam össze a karcsú, köteteket. Ahogy szoktam volt mondani: „szívtájhazában honosítottam őket”, ügyelve arra, hogy színben és külcsínben is – zöld – arany – barna – az eleven minőséget (C.G. Jung kifejezése ezekre a színekre?) mutassák fel. Legalábbis ezzel az igénnyel gyűjtöttem egybe mindüket.
– Köszönet mindazoknak, akik munkámat segítették, támogatták. Az ő szívdobbanásuk is kihallik – így álmodom meg – a kötetekből. Szakadatlan munkálkodás közepette telnek napjaim. Sokat fordítok, a recenziókat, tanulmányokat, verseket írok és felkérésre most állítom össze moszkvai költő barátom Leonyid Volodarszkij verseskötetét, amely magyar kortárs költők-műfordítók átültetésében, várhatóan a Magyar Napló Könyvek sorozatában jelenik meg az idén. Ezzel párhuzamosan szerkesztek egy litván versantológiát is, illetve szintén ez évben adják ki a közelmúltban elhunyt Nobel-díjra is többször felterjesztett, csuvas Gennadij Ajgi verseit, fordításomban, a Hungarovox Kiadónál. S ráadásképp nemrég kaptam meg a „Kézfogás” című kétnyelvű mai görög antológiát, melyben több átültetésem – nyersfordítást használva – szerepel.
– Végül is: – hadd játsszak a szóval- görögnek dolgaim szépen, zömmel célhoz is érnek – mégis talán az út, az alkotás a leglényegesebb. Az út, a benső tájakon és a szellem terein, kisvilágokba, az újra meg újra találkozás és egymásra lelés örömével.
Képaláírás: Cseh Károly birtokosa a nemzetközi Vaszlej Mitta díjnak és a Miskolc
Város Irodalmi Nívó-díjnak.
