Augusztus 29-e a Magyar Fotográfia Napja. 1840-ben ezen a napon készült nyilvános rendezvényen dagerrotípia, vagyis fénykép. Vállas Antal, a Magyar Tudós Társaság ülésén bemutatta, „miként lehet a fénysugarak segítségével maradandó képet alkotni”.
Ez alkalomból több fotókiállítás is nyílt megyénkben. A Vasutasok Vörösmarty Művelődési Házában „A teremtett világ csodái” címmel látható Kolozsvári Dezsőnek és lánya, Anna tárlata. A művészek a Miskolci Fotóklub Egyesület tagjai, kiállításaikon főként természeti csodákat bemutató képekkel lepik meg a látogatókat.
A látásmódon kívül nagy türelem, tudás és megszállottság szükséges ahhoz, hogy egy fotós élethű képet alkothasson a világról. Kolozsvári Dezső és Anna rendelkeznek ezekkel az attribútumokkal, valamint óriási elszántsággal, hálával és hittel néznek a világba, amelyben meglátják az apró csodákat és mindezt átadják fotóikkal.
– Mit jelent az Ön számára a Magyar fotográfia Napja?
– Az én számomra minden nap a Magyar Fotográfia Napja van. Az év 365 napjában fotózom, néhány napot esetleg pihen a fényképezőgép. Talán jellemző lehet az a számadat, hogy öt hónapja vásároltam egy fényképezőgépet, mert a régi már kezdett kopni, és azóta közel tizenhétezer fotó került bele.
– Hogyan indult a fotózási mánia, ha nevezhetem így?
– Nyugodtan nevezheti. Harminc évvel ezelőtt indult, amikor ajándékba kaptam egy Smena típusú fényképezőgépet, amivel ugyan lehetett már képet készíteni, de közelit még nem. Nyolc évvel ezelőtt kaptam kölcsön egy digitális fényképezőt, amely a korát meghaladva, komoly makrofotók előállítására is alkalmas volt.
– Mikor volt az első kiállítása?
– Több tízezer fotóm van, és az első kiállított fotóm ezekből 2000-ben volt Budapesten, majd 2001-től már egyéni kiállításaim is vannak. Hogy csak néhány helyszínt említsek: Szerencs, Nagykőrös, Rimaszombat, Miskolc, Nyékládháza, Szihalom, Mezőcsát.
– Fotópályázatok?
– Több pályázaton vettem már részt, de azt említeném meg, amelyik nem nyert: egy országos portfolió pályázat lett volna, a képeket Dél-Afrikába küldték volna. Azt a tíz képet, amelyikbe az enyém is bekerült. Sajnos nem küldték el, mert nem érkezett be a 10 megfelelő fotó.
– Kifejezetten természetfotókat készít?
– Mindenevő vagyok, de a természet a kedvenc témám, főleg a néhány milliméteres virágok és bogarak.
– A sok csodálatos fotó között van olyan, amelyik kuriózumnak számít?
– Például a Bogárművészet, magát a képet a bogarak rágták bele egy fa törzsébe.
– Sikerült a lányát, a tizenöt éves Annát is „megfertőznie”.
A lányomnak olyan látása van, amilyen nekem nincs. Nagyon jó portékat készít.
Annának az Édesapja a példaképe, az Ő fényképezőgépével készítette első képeit is.
– Emlékszel az első fotódra, amit készítettél?
– Igen, mert megnyertem vele egy Országos Ifjúsági Pályázatot. Egy portré volt, a nővéremet fényképeztem le, de öregebbnek nézett ki a képen, mint valójában, és a napszemüvegében tükröződött egy fa.
– Miként szoktad válogatni azokat a témákat, amiket lencsevégre kapsz?
– Nem igen válogatok. Nézelődöm, járkálok, egyszer csak meglátom ami megfog és lefényképezem.
