Veteránautók gördültek végig nagy méltósággal július 29-én Miskolc utcáin.
Alig akadt érdeklődő, aki ne tartott volna kezében fényképezőgépet, vagy videokamerát. Senki sem távozott csalódottan. A hatvan, harminc-negyven éve gyártott autókat chipek-re örökítették, majd mentették el a számítógépek könyvtárába. Nemcsak az autóbolondok szíve lágyult meg, amikor a gépkocsik tulajdonosai felnyitották a motorháztetőket, vagy ha megmutatták a nemesen egyszerű műszerfalakat.
Körút a megyében
A naptól és precíz fényezéstől csillogó, színes oltdtimer-ek az előző nap Abaúj és Zemplén tájain robogtak végig. Dombok és völgyek, ahol az ipar kéménye csak nagyon ritkán vet árnyékot a búza és kukorica, vagy éppen a cukorrépa táblákra. A látnivalókból csak egyet említünk: a veteránautósok rácsodálkozhattak egy eredeti, Károli Bibliára.
Nemcsak a történelmi aurát árasztó településeken áthaladó gépkocsik voltak különlegesek, hanem a veteránautók számára kiírt feltételek is. Ezen a megmérettetésen nem a sebességet hajszolták.
– Két elnevezése is van a rendezvényünknek – halljuk Elek Péter technikai koordinátort. – Most tartjuk a Veteránautók és Motorok II. Miskolci Találkozóját, de egyben a Klasszikusok Országos Bajnokságának Borsod Coup futamát. Az eredmény a navigátorok és a sofőrok precizitásán, koncentrált figyelmén, ügyességén múlik. Az autósok számára ismeretlen útvonalat szakaszokra osztottuk. Az ellenőrző bázisokra másodperc pontossággal kellett megérkezniük a járműveknek. Néhány századmásodperc eltérés pontok levonását jelentette. Az ügyességi pályán szintén másodperc pontosságú szlalomozás a cél. Az indulás és az érkezés között eltelt időt lézeres órabarendezéssel mérjük. Egy-egy autó csak akkor lehet esélyes, ha ténylegesen óramű pontossággal jár a motorja.
Emlékeket idéz
A kissrác, és néhány évvel idősebb testvérének fantáziáját a lézer fénye nem fogta meg. Ők az 1971-es Opel Blitz tűzoltóautót csodálták, továbbá a több, mint harminc éves eredeti, amerikai Cadillac kormányát igyekeztek megérinteni.
– A hatvanas években egy ilyen autóval szinte minden lányt meghódíthattam volna – mondja egy ránézésre olyan jó ötvenes férfi a Skoda Feliciák között járkálva. – Abban az időben a városban kettő, ha futott belőlük.
A már nyugdíjba vonult nyomozótiszt a barátjának magyaráz egy Moszkvics 403-as közelében.
– Ilyen szolgálati autókkal rohangáltunk a zsiványok után boldogult ifjúkoromban. Akár hiszed, akár nem: ha szükség volt rá, még a templom tetejére is felmentünk ezekkel az autókkal.
Krómozott, nagy fekete Csajkát a hatvanas években egyáltalában nem láthattak Miskolcon. Illetve egy alkalommal mégis: amikor Nyikita Szergejevics Hruscsov Miskolcra látogatott. Itt a parkolóban most kettő is áll a behemót, mégis párducmozgású autókból.
– Az én Csajkám harminchárom éves – mondja a kocsi tulajdonosa, a tiszaújvárosi Polgári László. – Szüleim földművesek voltak. Többre akartam vinni. Sorkatonának már jogosítvánnyal a zsebemben vonultam be. Később autóbuszvezetőként dolgoztam a MÁVUT-nál, aztán a BKV-nál. Ez a Csajka az egykori Minisztertanács tulajdonában volt. Miután kiszuperálták, sorsolás segített hozzá, hogy 1978-ban, 28 ezer 400 forintért megvásároljam. A súlya: 2 tonna, 5530 cm3-es, maximális sebessége 160 km/óra, fogyasztása: 16-24 liter.
A fejvadász szenvedélye
Laci bácsi csak a bemutatókra áll ki kocsijával. Lukács Zsolt, ki szakmájára nézve fejvadász, Citroen BN-11-esével viszont az ország minden pontján megfordult már. Sajnálkozik, hogy immár szenvedélyévé vált a veteránautózás, ám a következő pillanatban már, mint barátjáról mesél az autóról:
– Ezt az autót valójában Draxion Avant néven ismerte meg a világ. A kocsi mérföldkövet jelentett az európai autógyártás történetében. Annakidején André Citroen Henry Fordnál tanulta meg az autógyártás technikáját. Párizsba visszatérve Citroen már sorozatban gyártotta ezeket az autókat, mégpedig 1934-től egészen 1957-ig. Ez volt az első önhordó autó. Több technikai bravúrt valósítottak meg benne. Fronthajtásos, tehát féltengelyes, és az első, híres, Citroen fogaskerekeket is ebben használták először. Hihetetlen, mire voltak képesek ezek az autók a harmincas, negyvenes években. Afrikában és Ázsiában például, ahol aszfaltutak csak a városokban voltak, ha voltak egyáltalában.
