Találkozás Nagy Csaba tárogatóművésszel
Nagy Csaba Bartók Béla-díjas tárogatóművész, az egyetemes kultúra lovagja, a Rákóczi Tárogató Egyesület elnöke ebben az évben ötvenöt éves. Hangversenyei, zenei előadásai, CD felvételei, rádiós és televíziós szereplései révén ismert Magyarországon és a külföldi országokban.
Június 2-án a Körömi mezőn, a Rákóczi szabadságharc egyik fontos eseményére, a 300 évvel ezelőtt történt Ónodi országgyűlésre emlékeztek a jelenlévők. A Nagy Csaba tárogatóján megszólalt panaszos és vidám dallamok a kuruc idők eseményeit, hangulatát idézték. Nagy Csaba számára nem ismeretlen ez a vidék, hiszen gyerek és ifjúkorát Felsőzsolcán és Miskolcon töltötte. Középiskolai tanulmányait a Bartók Béla Szakközépiskolában végezte.
Mikor került közelebbi kapcsolatba a tárogatóval, a történelmi zenével?
Az első tárogatós élményeim egy juhászhoz kapcsolódnak. A főiskolai évek alatt egyik tanárom, Dancs Lajos népzenekutató hívta fel a figyelmemet egy népi tárogatósra, aki kiválóan játszott a hangszerén és nagyon igényes díszítésekkel játszotta a népdalokat és a juhász nótákat. A dallamok rögzítésre, majd feldolgozásra kerültek. Az első tudományos elismerést, sikert ez a tanulmány hozta meg számomra. Az elmélet után a gyakorlat következett, vásároltam egy tárogatót és elkezdődött a tárogatón való tanulás.
A tárogatósok által játszott zene elsősorban népdalokból, nótákból és a kuruc időszakhoz kötődő történelmi dallamokból áll. Én is játszom ezekek a dallamokat, de az évek alatt ezt a viszonylag szűkös tárogatós zenei irodalmat sikerült kibővíteni.
Kutatni kezdett, vagy voltak már kész kották, amelyek a segítségére voltak?
A tárogatóra írt zenei irodalom sajnos elég szűkös, ezért szükséges a kutatómunka. Szerencsére nekem nagy segítséget jelentett az, hogy történelem szakos tanárként tanulmányaim során az adott kor eseményeivel alaposabban foglalkozhattam. A Zeneművészeti Főiskolán szerzett zenei ismereteim pedig megerősítettek abban, hogy jó irányba haladok. A kutatások eredményeként sikerült néhány olyan táncdallamot megtalálni, amelyeket a kuruc időkben ismertek. Ezek a dallamok egyébként CD felvételre is kerültek, többnyire cimbalom vagy csembaló kísérettel szólalnak meg. Hungaroton Classic kiadásban. Három tárogatós CD felvételem van forgalomban.
Tárogató zenét viszonylag ritkán lehet hallani, Ön milyen gyakran és hol szokott játszani?
A többi klasszikus hangszerhez képest valóban ritkábban lehet tárogató zenét hallani. Ennek több oka van. Egyrészt mert viszonylag kevesen játszanak tárogatón, másrészt pedig nincs sok alkalom, lehetőség, hogy hallja a közönség ennek a hangszernek a hangját. Szeretek történelmi emlékhelyeken és történelmi megemlékezéseken játszani, a régmúlt idők zenéjével sikerül az adott történelmi kort megidézni. Szívesen adok önálló tárogató hangversenyeket is, ilyenkor egy – egy kísérő hangszer, csembaló, cimbalom is megszólal a tárogató mellett. Az Országos Filharmónia szervezésében több sikeres előadássorozatot tartottam, általános és középiskolás diákok részére.
A történelmi Magyarország területéről elsősorban Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdélyből érkeznek meghívások, felkérések. A legutóbb éppen Szatmárnémetiben egy tudományos konferencián működtem közre, majd Marosvásárhelyen a Vártemplomban, és II. Rákóczi Ferenc szobránál szólalt meg nagy sikerrel a tárogató hangja.
A külföldi országok közül Európa szinte minden országban volt alkalmam tárogatózni, Japánban két alkalommal a magyar hét rendezvényein arattam szép sikert, de jártam Kanadában is, ahol zenei egyetemeken népszerűsítettem ezt a magyar hangszert.
A tárogató mennyire számít magyar hangszernek?
Amikor a tárogatóról előadást tartok, mindjárt az előadás elején egyértelművé teszem a közönség számára, hogy érdemes két tárogatóról beszélni. Egyrészt a történeti tárogatóról, amelyik a kuruc időkben szólt, másrészt ennek a hangszernek a felújított változatáról az ún. reformtárogatóról. Ez utóbbi hangszer a reformtárogató itt született újjá Budapesten, így ez a hangszer egyértelműen magyarnak számít. Egyébként az egész világon így használják a nevét, nem fordítják le idegen nyelvre.
A Szerencsi Rákóczi Várat és környékét ilyenkor nyár elején a tárogatók hangja tölti be, évente országos találkozót tartanak a tárogatósok. Lesz-e ebben az évben is ilyen rendezvényük?
Magyarország legkülönbözőbb vidékein élnek a tárogatósok, és évente egy alkalommal országos tárogatós találkozót tartunk számukra. A rendezvény szervezője, és a szakmai programok irányítója a Rákóczi Tárogató Egyesület. Ez az egyesület fogja össze a Magyarországon és a külföldi országokban élő tárogatósokat. Az egyesület egy kuruc emlékhelyen Vaján, a Vay Ádám Múzeumban működik. Az egyesület szervezésében négyévente tárogatós világtalálkozó megrendezésére kerül sor, ennek a helyszíne a Vay Ádám Múzeum, az országos találkozókat pedig a Szerencsi Rákóczi Várban tartjuk. Ebben az évben erre az eseményre június 21, 22, 23-án kerül sor.
Meglepett, hogy még tárogatós világtalálkozót is rendeznek a hangszer tiszteletére.
2005-ben volt a harmadik alkalom, amikor a világ minden tájáról érkeztek zenészek, olyanok, akik játszanak a tárogatón és a saját országukban nagykövetei a magyar népzenének. Norvégia, Németország, Svájc, Franciaország, Ausztria, Anglia, sőt Amerika is képviseltette magát az összejövetelen. Nagy élmény volt, különösen amikor a jelenlévőkből egy nemzetközi tárogató együttes is alakult, és különböző városokban, emlékhelyeken 10 koncertet adtunk, bizonyítva azt, hogy a tárogatónak nem csak szép múltja, jelene hanem jövője is van.
Szabó Virág
