Név: dr.Juhász Imre
Kor: 55 év |
A település első írásos említése 1256-ból való, amikor homrogdi nemesekről tudósított egy korabeli oklevél, a falu nevének Humurugd alakban való leírásával. A helyi értelmezés szerint onnan származik ez a szóalak, hogy Homrogd falu alakja a főutca kanyarulatának köszönhetően homorú.A török hódoltság idején a település elnéptelenedett. Csak a XVIII. század közepén települt be újra, zömében ukrán bevándorlókkal, melynek emlékét a görög katolikus vallás és a templom is őrzi. Az első fatemplomot 1779-ben szentelték fel, amelynek művészien megmunkált, felújított ikonosztáza ma már az 1800-as évek közepén Lánczy József által építtetett új templomot díszíti. |
– Hosszú tevékenységének minden lépését, állomását talán nem is tudnánk itt most felsorolni, de ha röviden kellene jellemezni ezt a kis települést, mit emelne ki?
– Homrogd megőrizve barátságos, falusias jellegét évről-évre dinamikusan fejlődő település, amely a szennyvízhálózat kivételével teljes körűen kiépített infrastruktúrával rendelkezik. Míg máshol meg kell szüntetni az iskolákat, – 1990-ben 95 iskolásunk volt, ma pedig 250 tanulónk van – nálunk az oktatási és egyéb intézményhálózat is folyamatosan fejlődik. Az aktív kulturális élethez, a rendezvényekhez, változatos szabadidős programok szervezéséhez igényesen berendezett közösségi ház és szabadtéri színpad áll az itt lakók és a vendégek rendelkezésre.
– Mintegy 12 településnek szolgáltatunk már most is különböző feladatokat, s ez mégy gyarapodni fog. Először is az óvodába öt környező településről járnak ide a gyerekek. Pedig az óvoda felújítása még hátra van, ezzel adósak vagyunk, hiszen megújul az iskola, a közösségi ház is, de ez kimaradt. A terveink között persze szerepel. A Közösségi Házunkban van a teleház, a falugazdász, és kitűnő kulturális programokat szervezünk, amelyre ugye nem csak a mi lakosaink járnak el szívesen. Már most mi adjuk az alap egészségügyi szolgáltatást, de szeretnénk építeni egy Egészségügyi Szolgáltató Központot is.
– Miből futja minderre?
– Persze nem a mi szerény költségvetésünkből, hanem pályázati pénzekből. Eddig is így lett turista szállónk, szabadtéri színpadunk, XXI. Századi iskolánk, falu múzeumunk, de még a működő Mesterségek Háza is így valósult meg. Most így fog a tervezett Közigazgatási Körzetközpont is. A UNDP-nek /Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fejlesztési Programja az ENSZ legfőbb fejlesztési tanácsadó, támogató és programokat lebonyolító szerve. Elkötelezett amellett, hogy jelen legyen a világ minden térségében. Mindez különösen hasznosnak bizonyult a konfliktusokkal, avagy a nemzetközi elszigeteltségből eredő problémákkal küszködő térségekben. Szerk./ van egy csereháti programja, amelyben 500 millió forint állt a rendelkezésére 108 településnek. Ebből kis projektekre felhasználtuk már a felét. A Program első kiírására 190 pályázat érkezett, közülük 103 kapott támogatást. A Cserehát Program nem kisebb ambícióval indult, mint hogy elősegítse a legszegényebb térségben élők egyenlő esélyeit a fejlesztési források elérésében. Így a többit önerőre költjük, amelyet ha okosan használunk 2,5 milliárd forintot akkumulál ebben a térségben.
– Azt el kell mondanom, hogy a homrogdiak szorgalmas emberek, bár munkahelyek a környéken nem igen teremtődtek eddig, de van gyümölcsös, állattartás, – például itt van a központja a Charolais marhatenyésztésnek – hagyományos mezőgazdasági termelés. Nekünk ezt kell erősítenünk! Ide nem kell ipar, fejlődjön a zsolcai, a szikszói ipari park, s oda is eljárnak innen dolgozni a szakemberek. Nekünk más a feladatunk. Például meg kell őriznünk a csodálatos természeti környezet, s az épített örökségünkre is nagy gondot kell fordítanunk. Jól élhető, kényelmes, a fiatal lakosságot is itt tartó, XXI századi településeket kell itt a abaúji Cserháton megteremtenünk.