 |
Név: Füzesséry József
Kor: 45 éves |
 Nevét minden bizonnyal szikes talajáról kapta. Itt találkozik a Hernád 8 kilométeres széles völgye a Cserehát dombvidékével. Királyi oklevélben először 1280-ban említik Szikszó nevét. Az írott forrásokban Zekzon, Zykzo, Sceykson alakokban fordul elő, amikor IV. László itt keltezi három oklevelét.1392-ben már királyi városnak címezi Mária királyné. A város a 15. században rohamos fejlődésnek indult. Területe és népessége is számottevően megnőtt. A Kassa felé vezető útja miatt forgalmas, ismert helynek számított. A 16. századtól azonban állandó volt a háborúskodás, amely időről időre visszavetette a település fejlődését. A folytonos harcok és pusztítások mellett az elemi csapások sokasága érte a szikszóiakat. Árvíz rombolt, járvány tizedelte a lakosságot, házak tömege égett le. A mezőváros azonban újra és újra talpra állt, gyarapodott. Az 1852-es tűzvész azonban újra pusztított: 742 épület, köztük 2 templom lett a tűz martaléka. Országos gyűjtésnek köszönhetően a várost újraépítették, azonban a városi adminisztráció költségeit nem bírták, ezért kérték a nagyközséggé nyilvánításukat. Az 1. világháborút lezáró trianoni szerződés Szikszó számára különös fordulatot hozott. Mivel az Abaúj – Torna vármegye megmaradt részének legnagyobb községe volt, Szikszó lett a vármegye székhelye. 1962-től járási székhely lett. Nagyközségi rangot legutóbb 1970-ben kapott, ismét várossá 1989. március 1-jén nyilvánították. A városi rang megszerzése óta Szikszó a dinamikus fejlődés talajára lépett. |
– Mi a jelenlegi helyzet és milyen irányt határoztak el?
– Az tény, hogy nálunk 400 a kistérségben pedig 2200 munkanélküli van. Az is tény, hogy van egy ipari parkunk 2000-től, amelybe eddig egyetlen vállalkozás sem települt be. Munkahelyeket kell itt teremtenünk. Már vannak előrehaladott tárgyalásaink, különböző mezőgazdasági feldolgozó ipar idetelepülésére, s ezek a beruházások az idén és jövőre elkezdődnek. Nem álmodunk ide olyan ipari üzemeket, amelyek a Hernád völgyében sohasem voltak honosak, de olyanokat igen, amiből itt mindig megéltek az emberek: a mezőgazdaság, a gyógynövény gyűjtés, ezekre kell fókuszálnunk.
– Mivel kecsegtetik a befektetni vágyókat?
– Nagyon kedvező áron kínáljuk a területeket, s egyedi elbírálásban részesítjük a befektetőt. Van ipari vágányunk. Közvetlen az autópályához tudnak csatlakozni. Kívánságuk szerinti képzést indítunk a szakiskolánkba, hiszen hiába van sok munkanélküli, ha szakképzetlenek nem tudnak majd elhelyezkedni. De amíg épülnek az üzemek, átképezhetjük a leendő munkavállalókat olyan szakmákra amelyre szükség van. De épül új, korszerű benzinkút, Spar Áruház, Coop Áruház, ami csak néhány tíz munkahely ugyan, – persze ezt is nagyon meg kell becsülni – de ettől a versenytől azt is várjuk, hogy a kínált szolgáltatások jobbak legyenek. Ehhez kapcsolódik az is, hogy lakóparkot akarunk építeni, piaci alapú bérlakásokkal, amelyeket az ide befektetőknek, vagy a vezető munkatársak kínálunk majd. Ezek minőségi lakások lesznek, hogy vonzóbbá tehessük az ide letelepedés első lépéseit.
– Természetesen, de ez most csak 17 főt jelent. Igaz folyamatosan pályázunk, hiszen így kitisztítjuk a patakmedret, rendben tartjuk a várost, virágosítunk. Nagy szerencsénk van, hiszen az alpolgármesterünk városüzemeltetési szakember, akinek ezek a dolgok a kisujjában vannak, s ez már látszik is a városon. Szeretnénk egy 10 hektáros saját kertészetet csinálni, ahol nem csak Szikszónak, hanem a környező településeknek is biztosítanánk igény szerint a virágokat, növényeket. Egy gondolat erejéig visszatérve a kisebbséghez. Három generációjuk nőtt fel szinte munka nélkül, tisztelet a kivételnek. Szerintem a sorrend – már a jövő generációra gondolva- a bentlakásos képzés, oktatás, a majd csak utána a foglalkoztatás. Most pedig a romákat a szociális földprogramba, s a közmunkába lehet bevonni.
– Önöknek van meleg termálvizük, gondolom ezért lesz olcsó itt a kertészetet üzemeltetni. Vagy a vízzel más terveik vannak?
– Bővítenénk az uszodánkat, szabadidőközponttá, több ütemben. A szolgáltatásokat, és a szállodakapacitást is növelnünk kellene ehhez, s ezt a magántőke bevonásával kell megoldanunk. Akkor már van esély a vendég itt tartására, s ehhez kulturális programokat is koncentrálnánk a nyári időszakra. Ehhez át kell szerveznünk a közlekedést, mert elkészült ugyan a szép főterünk, de nincs megoldva a parkolás. Márpedig ha vendégek vannak, akkor parkolóhelyekre is szükség van. Szeretnénk egy múzeumot létesíteni, a református iskolában. A református templom hangversenyei már most is népszerűek, de a római katolikus templom is kap egy orgonát Frankfurtból, amelyen hangversenyeket is lehet játszani. Fesztiválokat tervezünk, amelybe bevonjuk a belvárost, a templomokat, az uszodát, a Magyar-hegyi Borok Házát is, ahol egyébként április 28-án Bükkaljai Regionális Borverseny lesz.
– Mi lesz a sokat vitatott kórházzal? Az előző polgármesternek volt egy olyan terve, hogy termálkórházzá alakítja át. Ön is így gondolja?
– Azóta kissé más lett a helyzet, de feltétlenül kell valamit tennünk. A kórház a megye tulajdona. Ódor Ferenc, a közgyűlés elnöke, azt ígérte, hogy megerősítik a rendelőintézeti funkciókat, s a megüresedő helyekre jó szolgáltatásokat szerveznek. Van fantázia a termál kórházba is, csak fel kell mérni az igényt, s megvizsgálni a megvalósítás lehetőségeit.
– A hátrányunk most az előnyünk lesz, lehet, mert benne vagyunk az ország 28 leghátrányosabb kistérségében, s így ez a terület a következő hét évben 4 milliárd forint pályázható pénzhez jut. Ebből úgy gondolom, egy sor dolgot megvalósíthatunk, ha összefogunk, s közösen gondolkodunk. Ha pedig ezzel sem tudunk mi itt a területért felelős emberek, polgármesterek jól élni, akkor még inkább lemaradunk.
