„ Legyen a legjobb város, de megmaradjon otthonunknak”
Összébb kell húzni a nadrágszíjat ahhoz, hogy Magyarország utólérje „önmagát”. A kormányintézkedések sora – közszolgáltatások árainak emelése, az adófajták változtatása, növelése – a felhalmozott állami hitelek visszafizetését (is) szolgálják. A megtakarítások mellett azonban jelentős gazdaságfejlesztő intézkedések, tervek is valóra válhatnak. Ezek ismeretében kérdezte munkatársunk Koscsó Lajost, Tiszaújváros polgármesterét a város idei jóváhagyott költségvetéséről.
A február 22-i ülésen a képviselő testület elfogadta a város 2007. évi költségvetését. Az előterjesztés eltér-e és mennyiben az előző évek számszerű adataitól.
– Idei költségvetésünk 6,9 mrd Ft. Ez a 2006. évi módosított előirányzatnál 15,7 százalékkal alacsonyabb, a 2005 évi teljesítéshez képest 13 százalékos a csökkenés.
Fő oka, hogy míg 2005-ban és 2006-ban igen jelentős előző évi pénzmaradvánnyal számolhattunk (2006-ben 1,5 mrd Ft, 2005-ben 1,3 mrd Ft), addig idén a források bővítésénél figyelembe vehető szabad pénzmaradvány csak 180 mFt. A pénzmaradvány a zárszámadást követően növekedni fog, de összességében, a kötelezettségvállalással terhelt maradvánnyal együtt is legfeljebb a fele lesz, mint az előző két évben volt.
Megfigyelhető a bevételek bizonyos mértékű átrendeződése. Az önkormányzat nagymértékben tud támaszkodni működési bevételeire, amelyeknek részaránya az elmúlt két évben 49 százalék körüli volt az összbevételen belül. 2007-ben tervezett részarányuk 63 százalék. A részarány növekedés az iparűzési adóbevétel számottevő növekedésének köszönhető. Ugyanekkor az állami támogatások részaránya csökkenő tendenciát mutat. Felhalmozási és tőkejellegű bevételként csak a reálisan értékesíthető telkekkel, területekkel számoltunk.
Ez évben 6 mrd Ft-ból működtetjük az intézményeket és támogatjuk a szociálisan rászorulókat, míg a beruházásokra, a felújításokra 721 mFt-ot terveztünk. Mindkét kiadási főcsoport kismértékben mérséklődött a tartalékok javára.
Az előirányzatok lehetővé teszik az intézmények biztonságos működtetését, de a gazdálkodás során fokozott gondot kell fordítani a takarékosságra, a források hatékony felhasználására. A műkötetésre az önkormányzat a költségvetés 87 százalékát kívánja fordítani. Kiemelten kezeljük az intézmények épületeinek, és a közterületeknek a felújítását, az önkormányzati vagyon állagának védelmét, a hosszú távú használhatóság biztosítása érdekében. A felhalmozási és tőkejellegű kiadások tervezett részaránya 10 százalék.
Az előkészítés során a felfogásmód, nyolc alapelvet rögzít. Mindez mennyiben van összhangban a kormány terveivel, megvalósíthatósági lehetőségeivel?
– A nyolc alapelv a költségvetési koncepció elfogadásakor került meghatározásra. Tekintettel voltunk a 2007-2008. évekre vonatkozó makrofolyamatok várható hatásaira, amelyek érinthetik városunkat is. A felkészülés és az erő gyűjtés évének nevezzük a 2007-es esztendőt, ez azt jelenti, hogy az elhatározott fejlesztési, felújítási céljainkat a pályázati lehetőségekhez igazítjuk, azzal, hogy megteremtjük és biztosítjuk az indulás pénzügyi és egyéb tartalmi feltételeit. Önállóan és a kistérséggel is együttműködve kívánjuk a II. Nemzeti Fejlesztési Terv lehetőségeit igénybe venni. A külső források hatékonyabb bevonásán túl a működési kiadásaink harmonizációját is el kell végeznünk.
– 2 –
A feladatok ellátására a rendelkezésre álló keretek, előirányzatok növelésére többnyire nem, vagy csak minimális mértékben volt lehetőségünk. Az intézmények szakmailag megfelelő működtetése biztosított, de a gazdálkodás során fokozott figyelmet kell fordítani a takarékosságra, a források hatékony felhasználásra.
Tiszaújvárosban az a mindezidáig példaértékűnek számító szociális ellátórendszer fenntartható? Szükséges-e valamelyik szegmensén változtatni?
– A szociális ellátórendszert fenn kívánjuk és fogjuk tartani a jövőben is. Mi sem mehetünk el a demográfiai változásokból eredő problémák mellett. A város korösszetételének eltolódása az idősebb korosztály irányába és az élve születések számának csökkenése miatt szükséges az ellátórendszert a megváltozott feltételekhez igazítani. Az egészségügyi ellátás átalakítása, az időskorúak ellátási fokozatainak a bővítése és a fiatalok gyermekvállalási kedvének, letelepedésének az elősegítése, mind fontos és a megoldandó feladat 2007-2008. években. Fontos az is, hogy a juttatások valamennyi formájánál a rászorultság elve lesz a domináns.
Végezetül egy, a város jövője szempontjából sarkalatos felvetés: Figyelembe véve az idei költségvetési tervezetet, hogyan és milyen arányban válik valóra a „Tudatos városfejlesztés?”
– Azt a célt tűztük magunk elé, hogy Tiszaújváros legyen a legjobb város, de megmaradjon otthonunknak. Ezért kívánjuk a következő, jelentősebb elképzeléseinket megvalósítani:
* több, mint 100 közműves lakótelek kialakítása,
* a Városi Rendelőintézet „Térségi integrált egészségügyi centrummá” történő fejlesztése
* intézményi felújítások folytatása
* közterület rekonstrukciós program elindítása
* a lakossági ellátás területén új élelmiszer áruház letelepítése
a helyi vállalkozókat be kívánjuk vonni az egyes feladatok ellátásba.
* elkezdődik a termálfürdő fejlesztése, amelyet a cégünk a TiszaSzolg 2004 Kft. valósít meg, és vállalkozói tőkéből egy szálloda létesül a fürdő szolgáltatásaira épülve.
A költségvetésünkben több mint fél milliárd forintot különítettünk el fejlesztésre és felújításra, természetesen ebben nem szerepel a rendelőintézet 1,5 milliárd forintos átalakítása amelyre pályázni kívánunk.
Előkészítjük azokat a projekteket, amelyeket a következő négy-nyolc évben kívánunk megvalósítani pályázati és egyéb külső források bevonásával.
Koncepcionálisan a gazdasági programunkban jelennek meg az elképzeléseink, amelyek részletesen az adott év költségvetésében, az önkormányzati gazdasági társaságok üzleti terveiben fogalmazódnak meg. Ez a stratégiai gondolkodásunk alapja, mert ma már nem lehet ad hoc módon dönteni egy felelősen gondolkodó városvezetőnek, sem a képviselő – testületeknek.
