Idei utolsó Nagyszínpadi bemutatójára készül a Miskolci Nemzeti Színház március 24-én. A La Mancha lovagja című népszerű musicalt Keszég László rendezésében láthatja a közönség. Az igazi slágerekkel teli zenés színmű Don Quijote legendás történetét meséli el, különös keretbe ágyazva: az inkvizíció börtönében az író, Cervantes, a börtönlakók segítségével eleveníti meg a búsképű lovag kalandjait.
Keszég László szerint a jó előadás kulcsa, hogy hiteles legyen. – El lehet mesélni ezt a történetet nagyon cukrosan is, de mi a történet igaz magját keressük: esendő, gyarló embereket látunk, akik kétségbeesetten keresik a boldogulásukat, akárcsak mi magunk. Mi is sokszor érezzük magunkat kiszolgáltatva, rabszolgasorba kényszerítettnek. Ezeket a nehézségeket csak hittel tudjuk áttörni. Akármilyen nehéz az élet, érdemes hinni és távlatokban gondolkodni. Ezt egész Európával Don Quijote figurája tanította meg, ezért ennyire jelentős Cervantes története – hangsúlyozta a rendező.
Az előadás látványvilágával kapcsolatban elmondta, az alapkoncepció egy olyan közösség életterének megmutatása, akik egy alsó világban, valahol a föld alatt élnek, egy inkvizíciós börtönben. – Itt egyfajta párhuzamos társadalom alakult ki a hosszú évek során, ahol megtalálhatóak a különböző státuszú csoportok is, mint a rendfenntartók, vezetők, és ide csöppen be Cervantes is szolgájával. A börtönben fellelhető kopott holmik, szeméthalmok válnak jelmezzé, díszletté, kellékké, így olyan tárgyakból állnak össze a ruhák is, amelyek alapvetően nem ezt a célt szolgálnák, mint a cipőkből készült vért, vagy a konyharuhákból kialakított szoknya. De a színpadon megjelenő ló, vagy a szamár is szemétből lett összerakva – árulta el a Keszég László.
A címszerepet Harsányi Attila játssza, aki az álmok fontosságára hívta fel a figyelmet az előadás kapcsán. – Azt gondolom, hogy a világot igazából a Don Quijoték mozgatják. Ők azok, akik álmokat adnak az embereknek. Ha nincsenek nagy álmaink, akkor nincsen holnap. Bár Don Quijote meghal, az álma átragad azokra, akiket részesévé tett a történetének, és remélhetőleg a nézőkre is. Fontos, hogy merjünk nagyot álmodni, merjünk az álmainkból élni, hiszen csak így lehetünk szabadok és boldogok – vallja a színművész.
Az Aldonzát megformáló Varga Andrea azt hangsúlyozta, számára a szerep legfontosabb üzenete, hogy higgyünk magunkban. – A búsképű lovag történetét sokan ismerik, a szélmalomharcot vívó Don Quijote meséjét, akinek a szerelme Dulcinea. A darabban Aldonzával találkozunk, egy koszos cseléddel, aki a mélyből érkezett, rengeteg megaláztatáson ment keresztül, és akit csak a lovag lát gyönyörűnek, az imádott Dulcineának. Sajnos nagyon sok Aldonza van a világon, sokszor saját környezetünkben, akik nem tudnak kitörni abból a közegből, amiben élnek. Elfogadják a megaláztatást, a lealacsonyítást, akár a fizikai bántalmazást is. Sokan úgy gondolják, hogy változásra nincs szükség, mert nekik ez a sorsuk, ebben kell élniük. Ez a darab rávilágít arra, hogy bár lehetnek buktatók az életünkben, az ember többre hivatott: hinni kell magunkban és harcolnunk a célunkért – tette hozzá a színművésznő.
Sancho, a hűséges szolga szerepében Lajos Andrást láthatjuk, aki elmondása szerint már nagyon várta, hogy elkezdődjenek az előadás próbái. – Kamasz koromban láttam a Komáromi Jókai Színházban a La Mancha lovagját, és fantasztikus hatással volt rám, sokszor az utolsó óráimról is ellógtam, hogy megnézhessem – vallotta be a színművész. – Rettenetesen élvezem Sancho szerepét, hiszen egy nagyon szerethető figura, bár az ének terén nagy kihívást is jelent, mert elég magas lágéban fekszenek a dalai. Azt hiszem, Sancho számára az előadás kulcsmondata az, amit Cervantes mond: „Az életet nem olyannak kell elfogadni, amilyen, hanem amilyen lehetne.” Az ember általában csak akkor szembesül azzal, hogy mi az, ami igazán fontos az életében, amikor valami baj történik, akkor változnak meg a prioritások. A saját életemben is igyekszem erre figyelni. A családom például Budapesten él, de amikor tudok, otthon vagyok. Nagyon igyekszem, hogy amikor a gyerekeimmel vagyok, azt az időt valóban velük töltsem, mert az sokkal értékesebb, mintha elherdálnám bármi másra a figyelmemet – mondta Lajos András.
MITCH LEIGH – JOE DARION – DALE WASSERMAN
LA MANCHA LOVAGJA – musical
Rendező: Keszég László
A Szent Inkvizíció börtönébe új rabot hoznak. Neve Miguel de Cervantes, foglalkozása író, színész és adószedő. Amíg a fogoly kihallgatásra vár, cellatársai – rablók, gyilkosok, kurvák – elkobozzák kéziratait és saját rögtönítélő bíróságuk elé állítják. Hogy meggyőzze őket ártatlanságáról, Cervantes előad egy történetet, és a színjátékba a börtönlakókat is bevonja. A mese Don Quijotéról, a búsképű lovagról szól, aki addig álmodozott egy szebb és jobb világról, amíg elhitte, hogy valóban létezik.
Dale Wassermann és Mitch Leigh világhírű musicalje az európai irodalom egyik alapregényének zenés feldolgozása, felemelő történet a művészet céljáról és az emberi lélek nemességébe vetett hitről.
LA MANCHA LOVAGJA
musical
Írta: Dale Wasserman Zene: Mitch Leigh Dalszövegek: Joe Darion
Don Quijote HARSÁNYI ATTILA
Dulcinea VARGA ANDREA
Sancho LAJOS ANDRÁS
Herceg/Dr. Caraxco/ Tükörlovag RÓZSA KRISZTIÁN
Kormányzó/Fogadós FANDL FERENC
Atya KINCSES KÁROLY
Tenorio FARKAS SÁNDOR
Jose KOKICS PÉTER
Pedro MOLNÁR SÁNDOR TAMÁS
Házvezetőnő ORTH ÉVA
Unokahúg TENKI DALMA
Borbély SALAT LEHEL
Gitáros SOMHEGYI GYÖRGY
Kapitány MÁRTON B. ANDRÁS
Közreműködik:
a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, énekkara és a Miskolci Balett
Díszlettervező: ÁRVAI GYÖRGY Jászai-díjas
Jelmeztervező: SZŰCS EDIT
Dramaturg: ARI-NAGY BARBARA
Koreográfus: GERGYE KRISZTIÁN
Karvezető: GYÜLVÉSZI PÉTER
Korrepetitor: RÁKAI ANDRÁS
Speciális kellékek: KISS ISTVÁN
Világítás: KRAMCSÁK JÁNOS
Ügyelő: OREHOVSZKY ZSÓFIA
Súgó: REITER KRISZTINA
Rendezőasszisztens: RADNAI ERIKA
Vezényel:
CSER ÁDÁM
PHILIPPE DE CHALENDAR
Rendező:
KESZÉG LÁSZLÓ
Bemutató előadás: 2017. március 24. – Nagyszínház
