2021. 12. 7. kedd

Ambrus
1 EUR 364 HUF
1 GBP 428 HUF

Nem csak pénz kérdés – albérleti anomáliák

Összességében az a kép kezd kirajzolódni, hogy a lakást bérbeadók nem eléggé becsülik meg a hosszú időn át náluk lakó, a bérleti díjat és a közüzemi számlákat rendesen mindig kifizető lakókat, képesek néhány ezer forint többletért, akár új lakót fogadni, nem számolva azzal, hogy az ismeretlen lakójelölttel később – legalábbis az esélye elég komolyan meg van rá–  hogy kevésbé lesz jó a kapcsolat. Másik fő probléma ezzel kapcsolatban, hogy sokan tényleg nem tudják kifizetni azt a többletet, amit a szerződés meghosszabbításának a feltétele.

 

A Telex. hu kedd reggeli cikkében közli, hogy országszerte 6,4 százalékkal csökkent a kiadó lakások bérleti díja augusztusban az egy évvel korábbihoz képest a KSH-ingatlan.com-lakbérindexe szerint. A legerősebb albérletpiaccal rendelkező fővárosban több mint 10 százalékos volt az éves áresés augusztusban, a belső kerületekben pedig jelentősen megnőtt a kínálat. A budapesti kiadó használt lakások átlagos bérleti díja szeptember végén 140 ezer forint volt, hasonlóan árban 3-4 évvel ezelőtt lehetett albérletbe költözni.

Azok, akik ma kiadják a lakásukat vagy annak egy részét, figyelniük kellene az albérlet-piac alakulását. Az Airbnb korlátozása, a fizetőképes kereslet csökkenése nem eléggé nyomta le a kiadandó bérlemények árát, sőt több albérlő arról panaszkodott, hogy még emelni is szeretnének a főbérlőik.

A jelen gazdasági helyzetben nem emelkednek úgy a bérek még a nagyvárosokban sem, hogy a minimálisra zsugorított megélhetés mellett a lakhatásra még többet fordítsanak az albérletben élők. Most a fűtési szezon előtt többen aggodalmasan tekintenek a jövőbe, a várható rezsiemelkedés miatt. Jó példa erre, egy fiatal pedagógusnő esete, aki szeretné ha a szobája újból ki lenne festve, mire a lakástulajdonos, azt válaszolta, hogy akkor már parkettát is kellene cserélni meg radiátort is, sőt mit sem törődve a várható lehűléssel még egy ablakcsert is belengetett. A lakás ilyen mértékű felújítása alsó hangon is vagy két millió forint, amit a pedagógusnő aligha tud előteremteni. Egy közeli iskolában dolgozik, már több, mint 10 éve lakik a bérleményben és alacsony jövedelme ellenére még soha semminek a fizetésével nem maradt el. Úgy látszik, hogy az egyébként igen jó anyagi körülmények között élő főbérlőnőt ez egyáltalán nem hatja meg.

Azonban a lakhatás válságát nem csak a magas bérleti díjak okozzák. Az albérlők életét, sokszor az ugyanabban a lakásban élő másik bérlő vagy bérlők is alaposan megkeseríthetik. Sok helyen még azt sem tartják a bérlőtársak tiszteletben, hogy nem használják egymás evőeszközeit, és mindig rendet tartanak a közös konyhában. Egy fiú meg egy lány, akik egy párt alkotnak az egyik budapesti lakótelepen egy háromszobás lakásban bérelnek kettő szobát. A bérleti díj egyáltalán nem magas a mai körülmények között. A bérbeadó még biztatta a fiatal párt, hogy a harmadik szobában egy olyan lány kakik, aki szinte soha nincs ott, mert a barátjával él együtt egy másik lakásban. Ez a felállás kezdetben elfogadhatónak tűnt, mert lényegében ketten használták csak a lakást. De egyszer csak szakított az említett lány az addigi barátjával és váratlanul visszaköltözött , és azóta idegen férfiakat hord fel magához. A másik két bérlőtárs azt sem tudja eldönteni, hogy a nő vigasztalódásból vagy üzleti szolgáltatásként hoz fel heti több férfit a lakrészébe. A fő baj az, hogy ezek a „vendégek” ugyanúgy használják a közös helyiségeket, mintha ott laknának. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy a lakótársak nem is beszélnek egymással, a konyhaasztalon hagyott levelekkel tájékoztatják egymást. Megegyezés egyelőre nincsen.

A Lakhatási válság tehát főleg a pénzhiány miatt alakult ki, de nem kizárólagosan. Tudunk olyan történetről is, amikor egy család 10 évig lakott egy bérleményben, és ezalatt kiváló volt a főbérlővel az együttműködés, ugyanakkor amikor a család elköltözött el sem búcsúztak a főbérlőtől, mert a családfő mindig mindent rendesen kifizetett, így a főbérlő sosem tette be a lábát a lakásba, így a családtagok nem is ismerték. Azonban sokszor adósságot és leharcolt lakást hagynak maguk után az albérlők, ezért több főbérlő gondolkodik, hogy inkább legalizálja a lakáskiadást, és szerződést is köt. A többség azonban a sok kellemetlen példa ellenére sem kívánja hivatalossá tenni a lakáskiadási üzletét. A lakhatási probléma rendkívül összetett, és nagyon sokakat érint. A megoldáshoz elengedhetetlen lenn az önmérséklet, és a több emberség. De addig is jogszabályi szinten kezdeni kellene valamit ezzel az óriási probléma-tengerrel. Az esetleges árplafon hatósági bevezetése azzal járhatna, hogy már nem mindenkinek érné meg kiadni a lakását vagy annak egy részét. Talán arra lehetne valami törvényi előírás, hogyha több bérlő van közös ingatlanban, akkor az együttélés szabályaira rendelkezések szülessenek, a több lakásos társasházakban a szomszédok beleegyezéséhez kössék a lakáskiadást, főleg a rövidtávúakat.

Ha megnézzük a bérlő – tulajdonos viszonyt életkor alapján, akkor az a megállapítás tehető, hogy a 20-as, 30-as éveikben járó fiatalok nyúlnak mélyen a zsebükbe, a 60-70 éves korosztálynak. Végkövetkeztetés levonása csak egy alapos és elemző munka után lenne érdemes. Az viszont már most látszik, hogy az egész országban, de elsősorban a nagy városokban jelenlévő lakhatási problémát, az igényekhez képest kevés, drága és sokszor lepusztult ingatlan okozza, a tulajdonosi mohóságon kívül.

Azt még érdemes megjegyezni, hogy nagyon sokan kénytelenek albérletben élni azok közül akik,  a munkájuk révén éppen az adott település működésében nélkülözhetetlen feladatot látnak el, tehát az egész közösségért dolgoznak: Pedagógusok, óvónők, pékek, járművezetők, stb.

Tehát az albérleti problémák az egész lakosságot érintik, mert ha nincs megfelelő számú és megfizethető bérlemény, akkor  az említett munkavállalók sem érkeznek meg az adott településre.

 

Kertész Z István

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Share on facebook
Facebook

Kapcsolódó cikkek

Hiába a járvány negyedik hullámának extra gyors felfutási üteme, a BKK menedzsmentje foggal-körömmel ragaszkodik az egyes autóbusz-járatokon az első-a…
„Ha naponta csak egyetlen mesét olvasol gyermekednek, az ötödik születésnapjáig 1825 mesét fogsz elolvasni neki. Minden szó számít. Minden mese számít…

További cikkek

Hirdetés

Friss hírek

Hirdetés

Hírek, kék hírek, zöld hírek, gazdaság, sport, életmód, medicina, ezo és még sok minden más…

Menü

Archívum