A DK ma a következő híren háborodott föl, sajtóanyagukból idézek” DK: Tarlós István hivatalában letiltották az internetes melegjogi oldalakat – Tiltakozunk a homofób főpolgármester ellen! Az európai magyarok és hazafiak tiszteletben tartják mások magánéletét és identitását!”
Természetesen ezzel egyet lehet érteni. Mindig az volt a személyes véleményem, hogy a nemi, vallási identitás magánügy. Amíg másokat nem sért, a magánéletét mindenkinek tiszteletben kell tartani… no és, kérdezem tisztelettel: a munkaidőt, a munkát? Azt ki tartja tiszteletben egy olyan munkahelyen, ahol a dolgozók munkaidőben interneteznek, magán leveleiket intézhetik, és melegjogi oldalakat olvasgatnak, közösségi oldalakon szörfözhetnek.
Ezen nem háborodik föl a DK? A hivatali ügyintézés lassúsága nem csak bosszúságot, hanem anyagi kárt is okoz sokaknak. Ezen azonban a tények ismeretében nem is csodálkozhatunk. Az unalmas akták és az aktatologatás helyett sokkal izgalmasabb tevékenységet találtak ezek szerint a jól fizetett hivatalnokok. /Tisztelet a kevés kivételnek!/ Jómagam is tapasztaltam már, amikor egyik önkormányzatnál egy második emeleti ajtón benyitva, azt láttam, hogy az ügyintéző éppen kártyázott a számítógépén, s a monitort a főnöke felől elfordította ugyan, csak arra nem gondolt, hogy az ajtón egy idegen is beléphet.
Ajánlom figyelmükbe a versenyszféra szabályait, ahol egy munkatársnak eszébe sem jut munkaidejében internetezgetni, s nem csupán azért mert azonnali hatállyal kirúgná a munkáltatója, hanem azért is, mert ideje sem lenne erre a nem nyolc, hanem gyakorta 10-12 óra alatt. Érdekes, hogy a Boschban, Takatában, Mercedeszben, Audiban stb.,még sohasem küzdöttek ezzel a problémával, hogy a soron dolgozó munkásoknak meg kell tiltani a munkaidőben való internetezést. Ott ugyanis eszükbe sem jut melegjogi oldalakat nézegetni…
Egy OECD felmérés szerint 2015-ben a foglalkoztatottak 22 százaléka dolgozott az államnak Magyarországon, amivel az OECD országok között a hatodikak vagyunk. Csak olyan országokban dolgoznak többen, mint Norvégia, Dánia, Svédország és Finnország – vagyis lényegében csak a skandináv jóléti államokban. A KSH felmérése szerint összességében a közszférában (a központi költségvetésnél és az önkormányzatoknál) dolgozók száma 2009 és 2017 között 90 ezer fővel emelkedett, úgy, hogy az ügyfélkaput, az interneten történő ügyintézést a lakosság egyre többet veszi igénybe.
Én, inkább ezen, háborodtam föl…
Orosz B.Erika
