2023. 02. 7. kedd

Rómeó, Tódór
1 EUR 391 HUF
1 GBP 438 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Közélet
  • »
  • Pert nyert a Magyar Helsinki Bizottság az igazságügyi tárcával szemben

Pert nyert a Magyar Helsinki Bizottság az igazságügyi tárcával szemben

Törvénysértő módon akadályozta az Igazságügyi Minisztérium (IM) a Magyar Helsinki Bizottság közadatigénylését. A Főváros Törvényszék arra kötelezte a tárcát, hogy hiánytalanul adja ki a kért minisztériumi dokumentumot. A ítélet nem jogerős.

 

 A Magyar Helsinki Bizottság még január 17-én azzal fordult az IM-hez, hogy adja ki neki azt a hatásvizsgálatot, pénzügyi és létszámkalkulációt, amelyet a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit szigorító törvényjavaslathoz készítettek. Ez arról szól, hogy várhatóan mennyivel nő a fogvatartotti létszám és az elhelyezési költség a szigorítás miatt. A jogvédő szervezet emellett még a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó statisztikai adatokat is kikért a minisztériumtól.

Az IM február elsején tartalmi hivatkozás nélkül 45 nappal hosszabbította meg a válaszadási határidőt, majd ezt indoklás nélkül újabb 45 nappal tolta ki. A Magyar Helsinki Bizottság perre vitte a dolgot. Ezek után – még a tárgyalás előtt– április 17-én igencsak furcsa válaszlevelet küldött. Ebben tájékoztatta a Magyar Helsinki Bizottságot, hogy a statisztikai adatok nem nála vannak (az IM „nem minősül adatkezelőnek, így nem rendelkezik ezen adatokkal”).

Emellett a hatásvizsgálati lapot ugyan kiadta, de egy részét kitakarta. Arra hivatkozott, hogy „azok további döntés megalapozását szolgálják”. Csakhogy a „további döntés” valójában már megtörtént, a törvényt elfogadták és a végrehajtása is elkezdődött.

A civil jogvédők a perben elálltak a statisztika kiadására vonatkozó kérelemtől, noha elég furcsa, hogy a jogszabály előkészítésért felelős tárca ilyen fontos adatok nélkül vesz részt a folyamatban. A jogvédő egyesület ugyanakkor azt kérte, hogy a perindítás teljes költségét viselje az IM, mert arról csak ő tehet, hogy úgy adott saját magának a per előtt a veszélyhelyzetre hivatkozva a válaszadásra további határidőket, hogy eleve nem volt nála az adatok egy része.

Másrészt a civil jogvédők továbbra is azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze a minisztériumot a teljes dokumentum átadására. Már csak azért is, mert a törvény elfogadása után a hatásvizsgálati lap sem egészében, sem részleteiben nem tekinthető döntéselőkészítő iratnak, az is közérdekű adat, hogy miről nem döntött a parlament a hatásvizsgálat alapján, és az sem fogadható el, hogy a minisztérium önkényesen kiválogatja, szerinte az adatigénylő mire kíváncsi.

A Fővárosi Törvényszék egyetértett a Magyar Helsinki Bizottsággal, és mai ítéletében teljes egészében pervesztesnek nyilvánította az IM-et, mivel az érdemben semmilyen védekezést nem tudott előterjeszteni. A tárcának tehát kitakarás nélkül kell kiadnia a hatásvizsgálati lapot.

„Természetesen üdvözöljük a bíróság döntését. Elfogadhatatlan az a minisztériumi gyakorlat ugyanis, hogy törvényes indok nélkül húzzák el a lehető leghosszabb ideig közadatok kiadását, vagy önkényesen tartják őket vissza. Az pedig, hogy teljes három hónap kelljen ahhoz, mire kiderül, hogy nem a megkeresett állami szerv az adatgazda, az különösen az igazságügyi tárcától elfogadhatatlan” – értékelte az ítéletet Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek