Kénytelen vagyok reagálni Ujhelyi István médiában megjelent, személyemet érintő állításaira. Már csak azért is, mert az Országgyűlés alelnöke lényegében egy magánbeszélgetést hozott csúsztatva nyilvánosságra.
Valóban éles szócsata zajlott az Országgyűlésben a kommunista utcanevek eltörléséről szóló törvény vitája során. A szocialista képviselők az éppen elnöklő Ujhelyi hallgatólagos támogatásával kritikán aluli megnyilatkozásokkal védték az előző elnyomó, diktatórikus rendszert. Wass Albertet, Nyirő Józsefet, Horthy Miklóst próbálták gyalázni, valamint egy szinten emlegetni Kun Bélával és Leninnel. A vitában valóban elhangzott részemről, hogy álságosnak és felháborítónak tartom az ’56-os megemlékezéseken koszorúzó MSZP-seket, hiszen az ő szüleik és elődjeik gyilkolták meg a forradalmárokat.
Másnap, amikor találkoztam a Parlamentben Ujhelyi Istvánnal, azt mondta, hogy az ő szülei nem gyilkoltak meg senkit, és nem voltak a Kádár-diktatúra kiszolgálói sem. Azt válaszoltam, hogy pontatlanul fogalmaztam, nem szoktam alaptalanul vádolni senkit, nem ismerem Ujhelyi István szüleinek a múltját, így ha valóban igaz, amit mond, akkor ezért elnézést kérek, de továbbra is fenntartom, hogy az MSZP az előző kommunista rendszer szellemi örököse Magyarországon. Ez már csak azért is így van, mert az MSZP hivatalosan is a jogutódja az MSZMP-nek.
Úgy érzem, a törvényjavaslat vitája során ismét bebizonyosodott, hogy egyetlen szélsőséges párt van az Országgyűlésben, aki továbbra is az ÁVO-s és AVH-s retorikát használva rombolja a magyarországi közmorált: az MSZP. Elképesztő, hogy az elmúlt 22 évben mit kellett és kell elviselnie a tisztességes, becsületes magyaroknak a kommunisták utódai részéről.
Szilágyi György országgyűlési képviselő
